Kónya Sándor: A Magyar Tudományos Tanács 1948–1949 (A MTAK közleményei 35. Budapest, 1998)

I. - 3. A Magyar Tudományos Tanács szervezete és működési mechanizmusa - D) A Tanács ügyrendje - - A Tanács testületi szervei

Az ügyrend Gerő útmutatásának megfelelően csaknem teljesen az Erdős feljegyzésében szereplő szövegezésben határozta meg a Tanács teljes ülésének funkcióját. A tervből nem lett semmi. Az alakuló ülésen kívül teljes ülést nem hívtak össze. Fontos szerepet töltöttek be a Tanács működésében a szakbizottságok (aktívák). Az ügyrend a szakbizottságok (szakaktívák) helyét, szerepét a következőképpen határozta meg: „A Titkárság munkája széles körű szakaktívákra támaszkodik. Minden fontosabb területnek van egy ilyen legfelsőbb szakaktívája, melyek magukban foglalják az ország legkiválóbb és legaktívabb szakembereit. A Tanács és az elnökség tagjai maguk is tagjai szakmájuk aktívájának."

9 Az aktívák segítségével készítették el a szakosztályok a hozzájuk tartozó tudományterületek helyzetelemzését, dolgozták ki az adott terület kutatási fő irányait, alakítottak ki véleményt a felmerülő személyi kérdésekkel kapcsolatban. Ilyen aktívákat már az MKP is és az MDP Tudományos Bizottsága is működtetett, lényegében ilyenek voltak az úgynevezett szakkádertanácsok is. Az MTT tényleges működésének megkezdése előtt pl. a Tudományos Bizottság működtetett szakbizottságokat az 1949. évi tudományos terv összeállításához, illetve a tudományágak helyzetének felméréséhez. Egy dátum nélküli „minta" meghívó szerint a szakbizottság feladata a maga területén feltárni a tudományos intézetek, intézmények, laboratóriumok „állagában bekövetkező, javasolt vagy tervezett változtatásokat", fejlesztésüknek, átalakításuknak, öszszefogásuknak vagy megszüntetésüknek és létesítésüknek kérdéseit gazdasági szempontokra is kiterjedő indoklással és költségvetéssel. A bizottságnak kellene kijelölni a „döntő fontosságú témákat, kulcsproblémákat".

1

0 Hasonló konkrét feladatokat láttak el a szakkádertanácsok 1949 elején a „kiemelt tudósok" kiválasztásában. A kijelölésben részt vevő bizottságok: „Filozófia: Szabolcsi Miklós, Rudas László, Fogarasi Béla, Szigeti József, Gerőné Fazekas Erzsébet, Heckenast Gusztáv; Közgazdaságtudomány: Geröné Fazekas Erzsébet, Nagy Tamás, Vajda Imre, Szalai Sándor, Heckenast Gusztáv; Történelem, Régészet, Néprajz: Gerőné Fazekas Erzsébet, Andics Erzsébet, Szabolcsi Miklós, Zsigmond László, Pach Zsigmond Pál, Heckenast Gusztáv; Irodalomtörténet, Nyelvtudomány: Szabolcsi Miklós, Lukács György, Király István, Szigeti József, Gerőné Fazekas Erzsébet, Heckenast Gusztáv; Pedagógia: Szabolcsi Miklós, Mérei Ferenc, Szávay Nándor, Fáy Péter, Gerőné Fazekas Erzsébet, Heckenast Gusztáv; Jogtudomány: Szabó Imre, Beér János, Budai (kultusz), Vas Tibor, Heckenast Gusztáv, Gerőné Fazekas Erzsébet; Agrártudomány: Rajki Sándor, Somos András, Krámer Mihály; Orvostudomány, Biológia: Szántó György, Rusznyák István, Weil Emil, Csákány György, Simonovits István, Erdős Tamás, Straub Brúnó, Madár János; Matematika: Alexits György, Rényi Alfréd, Fenyő István; Fizika: Szamosi Géza, Fenyő István, Kovács István, Sugár Irén; Vegyészet, Ásványtan: Bognár Rezső, Czóbel László, Benedek Pál, Grauss Tamás, Vándor József; Bányászat: Osztrovszki György, Jámbor Miklós, Zentai Béla; Mérnök és Építész: Koós Imre, Gerendás István, Major Máté; Kohászat, Gépészet, Elektrotechnika: Zentai Béla, Gádor László, Zoltai Zoltán."

1

1 A művészettörténeti aktíva tagjai voltak: Pogány Ö. Gábor, Gerevich László, Dercsényi Dezső, Vayer Lajos, Jakobi Márta, Csemegi József, Szilágyi János György és Zádor Anna.

1

2 Egyes szakterületeken, pl. történettudomány, a Tanács aktívái már 1949 januárjától működtek, voltak tudományágak, ahol csak az év második felében kezdték el munkájukat. 42