Kónya Sándor: A Magyar Tudományos Tanács 1948–1949 (A MTAK közleményei 35. Budapest, 1998)

I. - 3. A Magyar Tudományos Tanács szervezete és működési mechanizmusa - B) Gerő Ernő elgondolásai a Tanács működéséről

munkát. Néhány kikapott példa: Hogy készültek a tervek? A társadalomtudományi szakosztály általában aktívákkal dolgozik, a természettudományi szakosztály orvosi része kizárólag az erősen centralizált, igen aktív Orvosszakszervezet utódjára, az OTESZ-re (Orvosi és Természettudományi Egyesületek Szövetsége) támaszkodott. Az agrár-rész terveit az FM keretében dolgozták ki. A műszaki résznek úgy kellett kiharcolnia az adatokat az Iparügyi Minisztériumtól, Tervhivataltól, iparigazgatóságoktól, stb., ezen adatokat alkalmi aktívákkal, és főleg alkalmi munkaerőkkel dolgozták fel. Nem tisztázott a társadalmi egyesületekkel sem a viszony. Nem tisztázott a széles körű aktívák kérdése. Nem tisztázott, hogy a Tanács általában alközpontokra támaszkodjon-e és csak egész magas fokú aktívákat működtessen, vagy saját aktívái legyenek, le egészen az üzemekig és intézetekig, vagy mindkét rendszer egymás mellett alkalmazandó-e? Nem világos a minisztériumokkal és egyéb állami szervekkel való kapcsolat sem. A tervek súlyosan el vannak késve, számos fontos kérdés, melyek a Tanács létesítése nélkül a Párt már rég megoldott volna, most a Tanács döntésére várva hever a fiókban. (Keleteurópai Intézet, Közgazdaságtudományi Intézet, Agrobiológiai Intézet, stb.) Számos egyéb kérdés a Tanács ügyrendjének nem létezése miatt bürokratikus halasztást szenved. (Minisztériumok tudományos kiadásai, ösztöndíj ügyek, stb.)". Tennivaló: „3. Gondoskodnunk kell arról, hogy a Tanács motorja, a Titkárság tökéletesen és zökkenő nélkül működjék." Nehézségek: „ad3. A Titkárság ügyrendje még nem készült el, a személyzete még nem teljes, a hétköznapi adminisztráció kérdései nem tisztázottak, a kollektív munka még nem kielégítő, a Titkárság személyzetének munkaköre és feladatai még nem alakultak ki." Egyetlen pozitívumként emelte ki, hogy a Titkárság munkatársai „éjjel-nappali munkával időre elkészítették a tudósok fizetés rendezését és az Illetmény Hivatal április 1-én az új fizetéseket folyósította." A Tanács tagjainak és „mindenkinek, akinek a munkájára számítunk anyagi körülményei lényegesen megjavultak: itt a pillanat, hogy bevonjuk őket a munkába, itt az idő, hogy a Tanács elkezdje működését" - fejezte be bevezetőjét Erdős Tamás. B. Gerő Ernő elgondolásai a Tanács működéséről Erdős Tamás április 11-én foglalta el az MTT Titkárságán titkári munkakörét. Még aznap tanácsot, eligazítást kért munkájához Gerő Ernőtől. Erdős feljegyzésben tájékoztatta Alexits Györgyöt a megbeszélés lényegéről.

4 E feljegyzésből kiderül, hogy Gerő közvetlenül belefolyt a szervezet kiépítésébe, illetve a működési szabályok kialakításába. A szervezési feladatok közül a Titkárság által működtetett aktívahálózat kiépítésének fontosságára hívta fel Erdős figyelmét: „A szakosztályvezetők munkája általában széles körű aktívákkal történjék, melybe párttagot vagy nem párttagot, ha jó szakember, egyaránt be kell vonni. Ezeknek az aktíváknak túl kell nőnie a Titkárság köré csoportosult eddigi szakembereken." Ezeket az aktívákat a Tanács előtt álló fő feladat megoldásába az 5 éves tudományos terv kidolgozásába - be kell vonni. Gerő kifejtette elgondolásait a Tanács teljes ülése és a Tanács elnöksége működtetésével kapcsolatban is. Szerinte teljes ülés negyedévenként ülhetne össze. „Előre el kell 38