Kónya Sándor: A Magyar Tudományos Tanács 1948–1949 (A MTAK közleményei 35. Budapest, 1998)
I. - 2. A Magyar Tudományos Tanács alakuló ülése (1949. február 25.) - A) Előterjesztés a Politikai Bizottság számára - A szükséges intézkedések - - A felállítandó új intézetek
Mezőgazdasági tudományok Mezőgazdasági Gépesítési Intézet Mezőgazdasági Ökonómiai és Szervezési Intézet Erdészettudományi és Tervezői Intézet Öntözéstudományi Kutató Bizottság Természettudományok A műszaki tudományoknál említett két kémiai kutatóintézet mellett a természettudományok területén a Központi Fizikai Kutató Intézet (KFKI) és az Alkalmazott Matematikai Kutató Intézet felállítását vették tervbe. A KFKI megszervezését azzal indokolták, hogy „ipari és honvédelmi fejlődésünk alapkérdéseinek megoldására döntő befolyással" lesz. A KFKI vezetésébe be kívántak vonni külföldön élő magyar neves kommunista fizikusokat is. „Itt elsősorban a Párizsban élő Joliot Curievel együtt dolgozó Theo Kahanra kell gondolnunk, aki a francia pártban hosszú ideje aktív szerepet játszik és mind elméleti, mind gyakorlati fizikusként értékes eredményeket ért el. Tavaszi budapesti látogatásakor kijelentette, hogy szívesen jönne haza. Lehetségesnek látszik ezenkívül Jánosi Lajos dublini egyetemi tanár (Lukács György elvtárs nevelt fia) hazahozatala is, aki a kozmikus sugárzás nagy, nemzetközi tekintélyű kutatója." Társadalomtudományok Első helyen a Szovjetunió-kutató intézet felállítását javasolták, „amelynek magvaként esetleg felhasználható a Pázmány Péter Tudományegyetemen működő Orosz Intézet". Az MTT vezetői értesültek arról, hogy Romániában működik egy Szovjet Intézet. Felkérték a Külügyminisztériumot, szerezzenek bővebb információt az intézet működéséről. A Titkárság annyit tudott az intézetről, hogy „állami keretben működik, munkaterületéhez tartozik a Szovjetunió tudományának, irodalmának, művészetének állandó és rendszeres figyelemmel kísérése, dokumentálása, valamint a megfelelő anyagok rendszeres és széles körű fordítása román nyelvre." 4 A Közgazdaságtudományi Egyetem mellett Közgazdaságtudományi Intézet felállítását tervezték a Gazdaságkutató Intézet megszüntetésével egyidejűleg. „A Keleteurópai Intézet mai formájában nem tartható fenn" - állapította meg az előterjesztés. Meg kell szüntetni az Intézet keretében működő Államtudományi Intézetet, de „káderhiány miatt csak 1950-ben kerülhet sor" új jogi és államtudományi intézet felállítására. Az ugyancsak a Keleteurópai Intézet keretében működő Történettudományi Intézet „megújhodása után megkezdhetné a magyar történelem rendszeres marxista feldolgozását". „A magyar filozófiai élet marxista-leninista szellembe való áthangolására" a budapesti tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán működő filozófiai, esztétikai és társadalomtudományi tanszék bevonásával „felállítandó a Filozófiai Intézet'. A javaslat azt az igényt is megfogalmazta, amely szerint a Neveléstudományi Intézet „elvi pedagógiai kérdések tudományos feldolgozásával foglalkozó osztályát az MTT irányítása alá kell helyezni". Szükségesnek tartották a tudományos társaságok „megfelelő átszervezését" is. 29