Kónya Sándor: A Magyar Tudományos Tanács 1948–1949 (A MTAK közleményei 35. Budapest, 1998)
I. - 1. A Magyar Tudományos Tanács létesítése - D) A munka megindulása I7 - E) Felkészülés az alakuló ülésre
csapattestnél, apja, anyja foglalkozása, kitüntetése a felszabadulás előtt és után. Részletesen érdeklődtek a nyelvismeret után. Milyen nyelveken ír, beszél, olvas, tud előadást tartani, milyen idegen nyelvekre tud magyarról fordítani. A szakterületének körülírása után fel kellett sorolni előző állásait, foglalkozásait, azt is részletezve, milyen bel- külföldi tudományos intézetben dolgozott, hol, mettől meddig, milyen minőségben, kinek a vezetésével, kivel együttműködve, milyen szűkebb munkaterületen. Személy szerint kikkel tartott, illetve tart fenn tudományos kapcsolatot (név és szakterület). Érdeklődtek külföldi útjai iránt is: „Említésre méltó külföldi útja: a) kongresszus, b) előadás, c) tanulmányút, d) ösztöndíj, e) egyéb (hol, mikor, miért, ki küldte, ki hívta)". Nyilatkozni kellett jövedelmi viszonyairól is: ,jelenlegi állásai, foglalkozásai, jövedelmei (alkalmi jövedelem is)". Arra a kérdésre is részletesen kellett válaszolni - ha valaki egyetemen vagy főiskolán tanít, hogy hol, mettől meddig, milyen minőségben, kiket. Külön kellett részletezni az illetőnek, milyen tevékenységet fejt ki: „belföldi tudományos egyesületekben; tudományos társadalmi és állami bizottságokban; belföldi nem tudományos társadalmi egyesületekben; külföldi tudományos egyesületekben, bizottságokban; külföldi társadalmi egyesületekben; szakszervezetekben; egyebütt." A kérdezők arra is kíváncsiak voltak, hogy mennyi időt fordít hetenként a kérdezett egyes tevékenységekre, úgymint: tudományos munkásságára, jelenlegi állásaira, egyetemi előadásaira, társadalmi munkásságára. Megkérdezték kutatásainak főbb eredményeit, hol érte el, kik voltak a munkatársai, az eredmény hol kerül vagy kerülhet alkalmazásra. Fel kellett sorolni a tudományos munkássága dokumentumait: könyvek, tudományos dolgozatok, rövid tájékoztatás tanulmányairól és cikkeiről stb. Találmányai, szabadalmai. Egy kérdéscsoport a kutató terveire vonatkozott. Rövid összefoglalást kértek „tudományos és társadalmi terveiről és arról, hogy a tervek megvalósításához, munkája eredményes folytatásához mire volna szüksége, felsorolva az új munkahelyi beosztástól kezdve, az új műszereken, tanulmányutakon át a lakás változtatásig, a szanatóriumi kezelésig". Ezzel összefüggésben megkérdezték, hogyan dolgozna legszívesebben: más vezetésével, önállóan, munkatársakkal, csoportmunkában, kizárólag kutató munkában stb. Nem tartalmazott kevesebb kérdést az intézményeknek kiküldött kérdőív 1 8 sem. Kértek kimutatást az összes alkalmazottról a név, a születési év, a képzettség és a beosztás feltüntetésével. Csatolni kellett az intézmény alapszabályát. A második kérdéscsoport az intézmény munkaterületére, a folyó munkáira vonatkozó adatokat kért. Ennek keretében arra is vártak választ, hogy ha a kutatómunkát megbízásból végzik, kinek a megbízása, miben áll a megbízás, van-e anyagi hozzájárulás. „Ha a kutatás saját kezdeményezésre folyik, mi a kutatás előrelátható tudományos, nemzetgazdasági fontossága, stb." Hogy van a kapacitás kihasználva: „személyileg", „műszerileg". A kérdőívben választ vártak az intézmény történetével összefüggésben arra is, melyek voltak eddig a legjelentősebb feladatok, a jelentősebb eredmények, kik voltak „az eddigi jelentősebb kutatók" az intézetben. 1930-tól kezdve fel kellett sorolni az intézmény kiadásában megjelent műveket, költség-megjelöléssel. A kérdőívre válaszolva be kellett mutatni az intézmény nemzetközi kapcsolatait, műszerállományát, könyv- és folyóirat ellátottságát, az utóbbiak esetében felsorolva a folyóiratok nevét, az előfizetetteket, illetve a cserepéldányokat. Külön táblázat kitöltését kérték az intézmény számára szükséges beszerzendő műszerek megjelölésére. Arra is rákérdeztek, hogy egy felállítandó központi laboratórium részére milyen berendezések beszerzését javasolják, figyelemmel arra, hogy ezeket szükség esetén igénybe tudják venni. Két kérdéscsoport foglalkozott az intézmény elhelyezési körülményeivel, illetve pénzügyi helyzetével. (Honnan, kitől, mennyi támogatást kaptak az 22
