Kónya Sándor: A Magyar Tudományos Tanács 1948–1949 (A MTAK közleményei 35. Budapest, 1998)

II. - 8. A Magyar Tudományos Akadémia átszervezése - B) A Magyar Dologozók Pártja határozata a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Tudományos Tanács egyesítéséről. A határozat végrehajtása

Jegyzetek a 8. fejezethez 1. A feldolgozás időrendjében: Kónya Sándor: Az Akadémia újjáalakulása és működése 1957-ig. In: A Magyar Tudományos Akadémia másfél évszázada 1825-1975. Főszerkesztő: Pach Zsigmond Pál. Bp. 1975. 363-370. (Fia a változást hasonló szavakkal kellene kifejezni, az „újjáalakulás" helyett az „újjáalakítást" használnám. Az alakulás a belső erők döntő szerepét feltételezi, holott a külső erők voltak a meghatározók.) Péteri György: Születésnapi ajándék Sztálinnak. Vázlat a Magyar Tudományos Akadémia államosításának történetéhez 1945— 1949. Századvég 1989. 1-2. 18-35. - Kónya Sándor: A Magyar Tudományos Tanács és a Magyar Tudományos Akadémia egyesítése (1949). Magyar Tudomány 1990. 2. 212-229. Pótó János: Harmadik nekifutásra. A Magyar Tudományos Akadémia „átszervezése" 194849. Történelmi Szemle 1994. 1-2. - A legrészletesebben, új forráscsoportot is - az MDP iratait - is bevonva, a források bő ismertetésével Huszár Tibor dolgozta fel e témát „A hatalom rejtett dimenziói" c. könyvében. Akadémiai Kiadó 1995. 168-254. 2. AL A./1/VIII/2 3. A varsói magyar követség tájékoztatta a Külügyminisztériumot e Tanács első évi működéséről. 1949. március 11. AL MTT 2/2 4. AL MTT 1/1 (Kiemelés K. S.) 5. Szabad Nép 1949. február 26. Más helyen Gerő arra emlékeztetett, hogy „az Akadémia elhalatására vettünk irányt". Huszár T.: A hatalom... 107. 5/aAL MTT 23/2 6. A levelet részletesen ismerteti Huszár Tibor: A hatalom... 106-110. Huszár a levél megírását Gerő szovjetunióbeli konzultációjához kapcsolja. Nem állapítható meg sem a szövegből, sem a jegyzetből, mikor volt Gerő a Szovjetunióban. Huszár szerint Gerő a szovjetunióbeli útjához Alexitstől tájékoztatót kért az MTT működéséről május 31-re. Ezt Erdős Tamás május 30-ára elkészítette. Huszár az idézett levél dátumaként június l-jét tünteti fel. Rainer M. János Nagy Imréről írt kitűnő könyvében (Rainer M. János: Nagy Imre. Politikai életrajz. Bp. 1996. 410.) ugyanennek a dokumentumnak a dátuma június 17. 7. Az idézett Gerő-levél csak Gluscsenkót említi meg név szerint. Más források Sabanovot is. Huszár Tibor a SZUTA tagjaiként említi őket. (Huszár Tibor: A hatalom... 105.) Pótó János szerint a delegációnak csak egyik tagja volt akadémikus: Ivan Jevdokimovics Gluscsenko, Sztálin-díjas biológus, Liszenko tanítványa. Sabanov nem volt tagja a SZUTA-nak, valószínű követségi munkatárs, vagy tolmács lehetett. (Pótó i. m. 96.) Az Akadémia Levéltárában található egy feljegyzés, amelyben arról intézkedtek, hogy február 28-án déli 12 órára hívják meg az MTT Titkárságára a szovjet delegációt. A meghívandókat így sorolták fel: Alexander Sabanov h. egészségügyi miniszter, Ivan Gluscsenko agrobiológus a Szovjet Tudományos Akadémia tagja, Valeri Nikolajevics Putrov o. főnök-sebész. - AL MTT 2/5 8. Huszár T.: A hatalom... 107. 9. AL MTT 1/7 Jelentés a Pártkollégium számára a Magyar Tudományos Akadémia helyzetéről. 10. Huszár T.: A hatalom... 110. 11. AL MTT 1/7 12. Pótó János az első változat szerzőjének Erdős Tamást tartja. Tanulmányában ismerteti a névsort is. Pótó: i. m. 95. Az irat stílusa nem jellemző Erdősre. 13. Romániában 1948-ban feloszlatták a régi Akadémiát. Az új Akadémia tagjait kinevezték. 14. Huszár T:: A hatalom... 107. 15. A stabilizációt követően évi 90 ezer forint állami támogatást kapott az Akadémia. Igénye 500600 ezer forint volt. 16. AL MTT 1/7 Az MTT Pártkollégiuma f. hó (június) 18-án, szombaton 10 órakor tartott ülésének határozatai. 17. AL MTT 3/5 Javaslat a Politikai Bizottság (Titkárság) (!) számára a Magyar Tudományos Akadémia helyzetének megváltoztatása tekintetében. 190