Kónya Sándor: A Magyar Tudományos Tanács 1948–1949 (A MTAK közleményei 35. Budapest, 1998)
II. - 8. A Magyar Tudományos Akadémia átszervezése - B) A Magyar Dologozók Pártja határozata a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Tudományos Tanács egyesítéséről. A határozat végrehajtása
mintha az eddigi helyes politika, az általános politikai fejlődés érlelte volna meg a változás feltételeit, és ha nem változtatnak, akadályozzák a fejlődést, sőt akkor „előbb-utóbb robbanás fog bekövetkezni", de nem tudni, „mekkorák lesznek utána a romok". Az ilyen érvelés után következett a javaslat: „Megfelelő előkészítés után egyesíteni az Akadémiát és a Magyar Tudományos Tanácsot oly módon, hogy a formális egyesülés lehetővé tegye az Akadémia tényleges bevonását a tudomány szocializmust építő szervezésébe és a tudományos munka tervszerű koordinálásába." A taktika-váltás sokféle indoklását az a körülmény is magyarázza, hogy Gerőék keresték a megfelelő érveket és formát ahhoz, hogy a pártvezetés számára is elfogadhatóvá tegyék a változtatást. Az MTT-nek az Akadémiába történő „beolvasztása" mégis csak azt jelentette, hogy a tudományos élet területén jelentős propagandával létrehozott kormányzati szervet kellett - szovjet kívánságra - megszüntetni alig párhónapos működés után. A pártvezetést arról kellett meggyőzni, hogy ez a párt számára nem jár presztízsveszteséggel - a változtatás fő indoka rejtve marad - sőt mint politikai győzelmet könyvelhetik el, és az átszervezés eredményeképpen az Akadémia alkalmas lesz a párt politikájának a következetes érvényesítésére. Ezért az előterjesztés további részében bemutatták azt az akciótervet, ami az „egybeolvasztást" biztosítja. (Az Akadémia nem kommunista tagjainak kezdeményezése, kampány az Akadémia megújítása érdekében, új alapszabály, tagválasztás jelentős létszámcsökkentéssel, új tisztikar választása és törvény az Akadémiáról, az MTT megszüntetéséről.) Az előterjesztés a Titkárság számára így foglalta össze a változás lényegét: „Az új alapszabályok lényege abban áll, hogy az Akadémia tényleges munkáját a szakosztályok vezetősége, ezek csúcs szerveként pedig az elnökség látja el. Pártvonalon természetesen a Magyar Tudományos Tanács Pártkollégiumához hasonló Pártkollégium vezetné ezeket a szerveket. Ilyen módon lehetővé válnék az, hogy a kommunista iránytás képessé tegye a polgári tudósok fokozatos bekapcsolódását a tudományszervező és ideológiai jellegű munkába is. Ehhez természetesen hozzá kell járulnia az újjászervezett Akadémián belül egy olyan ideológiai harcnak is, amely az egyes konkrét intézkedések helyességét elvi szempontból megvilágítja az akadémikusok körén belül. Másrészt az új alapszabályok lehetővé teszik azt is, hogy kezdetben, amikor még az átszervezés tartalma nem világos minden akadémikus előtt, az Akadémia reakciós elemei - egy-két elszigetelt kivételtől eltekintve - teljesen eltűnjenek anélkül, hogy az Akadémiát formálisan szétvertük volna." Az előterjesztés melléklete volt: az Akadémia alapszabályaiban javasolt változtatások 10 pontban összefoglalva (ebben már 6 osztály szerepelt szétbontva a Társadalomtudományi Osztályt Társadalmi-Történeti Tudományok és Irodalom és Nyelvtudományok Osztályára); az elnökség összetételére vonatkozó javaslat feltüntetve az osztályelnököket, osztálytitkárokat is; javaslat a tagság összetételére, osztályonként létszámokat és névsort is bemutatva. Az MDP Titkársága a javaslatot elfogadta. Bizottságot küldött ki. (Gerő, Révai, Alexits, Fogarasi, Lukács, Rusznyák.) E bizottság feladata volt a lebonyolítás részleteit kidolgozni és irányítani, a végleges személyi javaslatokat kialakítani. A határidőt november 1-jében állapították meg." Szeptemberben, ahogyan az előterjesztésben szerepelt, megindult a kampány, amelynek politikai tartalmát így határozták meg: „...a kozmopolita tudománymüvelés és az Akadémia 126 (!) év előtti haladó nemzeti célkitűzései összehasonlításából kiindulva, megállapítja, hogy az Akadémia jelenlegi szervezete és munkája teljesen elavult, a Ma187
