Kónya Sándor: A Magyar Tudományos Tanács 1948–1949 (A MTAK közleményei 35. Budapest, 1998)
II. - 8. A Magyar Tudományos Akadémia átszervezése - A) Változás a Magyar Dolgozók Pártja tudománypolitikájában
8. A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA ÁTSZERVEZÉSE E témát már többen feldolgoztuk. 1 Ez a körülmény felment az alól, hogy bővebben ismertessem a forrásokat. Kivétel ez alól az a néhány fontos irat, amelyek részletes ismertetésére csak részben került sor. Elsősorban az események összefoglalására törekszem, szem előtt tartva, hogy a téma csak részben tartozik az MTT történetéhez, nagyobb részt ez már az Akadémia története. A. Változás az MDP tudománypolitikájában A Magyar Kommunista Párt, amikor célul tűzte ki a tudományos élet átalakítását, amikor a tudományos kutatást az általa felvázolt társadalomfejlődési koncepció és gazdasági program szolgálatába kívánta állítani, azt is megfogalmazta, hogy ehhez létre kell hozni a magyar tudomány legfelső irányító szervét. Ezt meg is nevezte már 1947 elején a hároméves tervjavaslatában (Országos Tudományos Tanács). A tudománypolitika irányítói elvileg két lehetőség között választhattak. Vagy a Tudományos Akadémiát teszik alkalmassá az elképzelt szerepkör betöltésére és ezzel közelítik a magyar akadémia funkcióját a mintának tekintett szovjet akadémia feladatköréhez, vagy egy erre a célra létrehozott állami szervnek biztosítják ezt a funkciót. Az MDP vezetése 1948-ban úgy ítélte meg a helyzetet, hogy az adott körülmények között az MTA erre nem alkalmas. Az Akadémia gyors, kierőszakolt, radikális átalakítása pedig a közvéleményben rossz visszhangot váltott volna ki. „Az egyházi iskolák államosítása után helytelen lett volna a közvéleményt az Akadémia szétverésével izgatni" olvasható az MDP Titkársága számára készült egyik jelentésben." Ezért az MDP a kiépülő kormányzati rendszer keretén belül - az eredeti koncepciónak megfelelően - formailag a miniszterelnök közvetlen felügyelete alatt működő állami szerv - a Magyar Tudományos Tanács - felállítása mellett döntött. Ezt az állami szervet igyekezett, legalább is formailag - de bizonyos utalások arra engednek következtetni, hogy funkciójában is - közelíteni a SZUTA-hoz. (Tudományos testületek, szakosztályok, kutatóintézetek irányítása, tudományos konferenciák szervezése.) Ez egyébként nem volt példa nélküli a népi demokráciákban. Lengyelországban a Legfelsőbb Tudomány- és Felsőoktatási Tanács, 3 Bulgáriában a Bolgár Tudomány-, Művészet- és Kultúrügyi Bizottság működött. A tudománypolitikai megnyilatkozások 1948-ban nem hagytak kétséget a felől, hogy a politikai hatalom ugyanakkor lényeges átalakulást várt az Akadémiától. Az MTT felállítása után ennek az átalakulásnak/átalakításnak az irányítása az új szerv feladatai közé került. Ekkor még nem azonnali, gyors intézkedés, hanem egy hosszabb folyamat ered179