Kónya Sándor: A Magyar Tudományos Tanács 1948–1949 (A MTAK közleményei 35. Budapest, 1998)
II. - 7. A tudományos könyv- és folyóiratkiadás központosítása - B) A tudományos publikálás irányításának módszerei
4. Külföldi lapokban ezentúl csak az MTT engedélyével lehet publikálni. A cikkeket az MTT Titkárságára elbírálásra be kell küldeni. 5. „Mind a három típusú közleményekre vonatkozólag az egész kérdést politikailag elő kell készíteni, felvilágosító, ideológiai munkát kell végezni a sajtóban a tudósok hazafias érzésére apellálva, stb." 2 9 Az így felállított „szűrő" a gyakorlatban jól működött. Egyszer fordult elő, július végén, hogy Alexitsnek „igazoló jelentést" kellett írnia egy a „Világ" című lapban megjelent közlemény miatt. Manninger Rezső professzorról azt írták, hogy felfedezte a sertésorbánc ellenszérumát. „Gondoskodnunk kell arról - olvasható Gerő Erdős Tamásnak írt feljegyzésében -, hogy máskor az ilyen közlemények csakis az MTT hozzájárulásával kerülhessenek nyilvánosságra." Alexits válaszolt és megírta, hogy annak idején felkérte már a Miniszterelnökség sajtóosztályának vezetőjét, hogy tudományos kutatásra vonatkozó cikket csupán akkor adhatnak ki, ha azt előzetesen közlik az MTT-vel. „A mai napon ismételten és nyomatékosan közöltem a sajtóosztállyal fenti intézkedés sürgősségét és fontosságát." Gerő a közlést tudomásul vette. 2 9 Néhány példa a gyakorlatból az idegen nyelven való közlés szándékának „kezelésére". Kerpel-Fronius Ödön pécsi professzor megküldte „áttekintésre" munkatársai dolgozatát azzal a megjegyzéssel, hogy francia nyelven javasolja megjelentetni a Pediatria Danubianában. Madár János válasza: „A mellékelt dolgozatra megjelenés esetén rávezethető, hogy a munka a Tudományos Tanács támogatásával készült. Álláspontunk azonban az, hogy a magyar orvosi szaklapokban a jövőben magyar nyelven jelenjenek meg a dolgozatok." 3 0 Az orvosi aktíva novemberben foglalkozott a külföldi folyóiratokba történő publikálással. A Titkárság azt javasolta, hogy továbbra is maradjon fenn a kialakult gyakorlat: „Külföldi folyóiratokban csak reprezentatív dolgozatok jelenhetnek meg az MTT előzetes jóváhagyása alapján. Hazafias kötelessége azonban mindenkinek, hogy dolgozatát előbb magyar nyelven közölje, kivéve, ha nincsen olyan magyar folyóirat, melyben a munka megjelenhet." 3 1 Radnót Magda egyetemi magántanár a fentiek alapján kapta a következő választ december 30-án, mostmár a Tudományos Akadémia nevében, - mert ugyan az MTT megszűnt, de a gyakorlat az Akadémián tovább élt: „A Magyar Tudományos Akadémia minden hazafias gondolkodású tudóstól elvárja azt, hogy kutatásainak eredményét először hazájában magyar nyelven tegye közzé. A magyar nyelvű megjelenés után idegen (!) közlésre az Akadémia esetenként ad engedélyt." 3" A Műszaki Szakosztály az intézetek tudományos tevékenységének ellenőrzéséről szóló köriratában is szükségesnek tartotta külön felhívni az intézetek figyelmét: „Az intézetekben elért tudományos eredmények nyilvánosságra hozatala, vagy szakfolyóiratokban való publikációja csakis a Magyar Tudományos Tanács jóváhagyása után történhet meg." 3 3 Az átszervezett Akadémia első lépései közé tartozott, hogy megbízta Szalai Sándor szociológus professzort, hogy tekintse át a folyóiratkiadás helyzetét és „dolgozza ki az Akadémia folyóiratkiadásának elvi és gyakorlati 1950. évre szóló tervét". Ennek ismeretében felkérte Erdős Tamás a szakosztály titkárokból „szaktitkárokká" változott vezető munkatársait, hogy „a jövőben semmiféle közvetlen utasítást a Folyóiratkiadó N. V.-nek ne adjanak." 3 4 Az új elvek és gyakorlat kialakítása már az Akadémia történetéhez tartozik. 177
