Kónya Sándor: A Magyar Tudományos Tanács 1948–1949 (A MTAK közleményei 35. Budapest, 1998)

II. - 7. A tudományos könyv- és folyóiratkiadás központosítása - B) A tudományos publikálás irányításának módszerei

lyát, hogy az orvos aktíva szaklapokat vont össze, illetve szüntetett meg. „Az Acta Urologica és a Oto-Rhino-Laryngologia Danubiana beolvadnak az Archívum Chirurgicum-ba, az Iparegészségügy, a Magyar Kórház és a Magyar Mentésügy beolvadnak a Népegészségügy-be, a Pneumologia Danubiana beolvad az Orvosi Hetilap-ba olyan formán, hog^ az utóbbi valóban hetenként jelenik meg. Az Orvostudományi Beszámoló megszűnik."1 Októberben az Egyetemi Könyvkiadó N. V. megküldte azoknak az orvosi műveknek a jegyzékét, amelyek „munkában vannak", illetve tervükben szerepelnek azzal a kéréssel, hogy az „orvosi szakosztály" közölje a kiadóval a kéziratok kiadásával kapcsolatos álláspontját, illetve jelölje meg azokat a szakembereket, „akik a kéziratok elbírálására illetékesek".A Tudományos Tanács a szakfolyóiratokhoz politikai felelősöket jelölt ki. Fónagy Iván írta október 25-én Hajdú Péternek: „Mint a Magyar Nyelvőr politikai felelősének az a feladatom, hogy jó időben felhívjam a szerkesztő és rajta keresztül a szerzők figyelmét azokra az ideológiai hibákra, amelyeket észre vettem."

2

3 A következő két példa jól jellemzi a Titkárság egyes vezető munkatársainak az erőszakolt politikai követelmények érvényesítésére irányuló igyekezetét. A Hungária Könyvkiadó Nemzeti Vállalat véleményt kért a Tudományos Tanácstól, hogy kiadhat-e két könyvet: Gordon Childe két könyvéről volt szó. What Happened in History? és The Dawn of European Civilisation. „A magunk részéről különös súlyt helyezünk arra - olvasható a kiadó levelében -, hogy egy olyan fontos kérdésben, mint az őstörténet, ne engedjünk semmilyen repedést az ideológiai fronton. Szaktudományos körökben elismeréssel nyilatkoznak mindkét könyvről, azonban ideológiai szempontból nem állt módunkban felülbírálni." A válasz rendkívül sajátos: „A két mű kiadását kizárólag abban az esetben tarthatjuk kívánatosnak, ha ez a két könyv ideológiai szempontból 100 %-osan megfelelő... Egyetértünk a Hungária Könyvkiadó N. V. véleményével arra vonatkozóan, hogy olyan fontos kérdésben, mint az őstörténet ideológiánk tisztaságát meg kell őriznünk." A mindent eldöntő érv: „úgy hisszük azonban, hogy az őstörténet területén olyan szovjet irodalom áll rendelkezésünkre, ami az idevonatkozó nyugati irodalom kiadását feleslegessé teszi."

2

4 A másik eset. Marót Károly professzor könyvszemlét írt egy folyóirat számára. A neves ókortörténész „elkövette azt a hibát", hogy írásában csak nyugati szakirodalmat ismertetett és ráadásul elismerően. A Társadalomtudományi Szakosztály tudományos munkatársa így szólította fel korrekcióra Marót professzort: „Nagy érdeklődéssel olvastam a Prometheus számára készített 'széljegyzeteidet'. Szakmailag persze nem tudok hozzászólni az érintett kérdésekhez, mivel teljesen járatlan vagyok ezen a területen. Politikai szempontból azonban fel szeretném hívni a figyelmedet egy-két szempontra. Amint azt ötéves tervünk elvi szempontjaiban is lefektettük, első feladatunk a legközelebbi öt évben a szovjet tudomány eredményeinek közvetítése. Egyelőre ez döntő súllyal éppen folyóiratunkon keresztül történhetik. A Prometheus olvasói is ezzel a várakozással veszik kezükbe a folyóiratot és könnyen megakadhatnának azon, hogy éppen a könyvismertetés rovatban, élvonalbeli tudósunk kizárólag nyugati irodalmat ismertet, mégpedig pozitív oldalon. Miután tartok tőle, hogy ez félreértésre adhatna alkalmat, nagyon megkérlek arra, hogy vizsgáld meg újból ebből a szempontból tanulmányodat, és amennyiben fentiekkel egyetértesz, szíveskedj kiegészíteni és esetleg módosítani 'Széljegyzeteidet'. Amennyiben nem értenél ezzel egyet, nagyon örülnék, ha személyesen vagy telefonon, vagy levelezés útján tisztázhatnánk a kérdést."

2

5 A „politikai hibák" kiszűrését nemcsak ilyen „baráti módon", hanem intézményesen is biztosítani akarták az MTT vezetői. Külső körülményektől is késztetve, kényszerítve 175