Kónya Sándor: A Magyar Tudományos Tanács 1948–1949 (A MTAK közleményei 35. Budapest, 1998)

II. - 6. A nemzetközi tudományos kapcsolatok új iránya

Összefüggő eljárási szabályzat a Pártkollégium elé nem került a későbbiekben sem. De konkrét esetekkel összefüggésben kialakítottak általános szabályokat. így a július 16i pártkollégiumi ülés is több, a nemzetközi kapcsolatokkal összefüggő kérdésben foglalt állást. A Magyar Meteorológiai Társaság külföldi állampolgárokat kívánt levelező taggá választani. A Természettudományi Szakosztály Titkársága javasolta ennek engedélyezését azzal a kiegészítéssel: „a Belügyminisztérium figyelme nyomatékosan felhívandó azokra a személyekre, akik ezeket a külföldi állampolgárokat levelező tagnak ajánlották, és különösen a levelezők igen gondos kontroll alatt tartandók."

1

6 A Pártkollégium állásfoglalása: „A Kollégium nem helyteleníti elvileg külföldiek levelező tagként való megválasztását, azonban külföldi tudósok magyar egyesületbe való megválasztásához kormányengedély (!) szükséges. Helyteleníti a Kollégium, hogy elsőnek nyugati tudósokat hívjon meg a Meteorológiai Társaság. Elsőnek a Szovjetunió és a népi demokrácia tudósai, majd a nyugati tudósok közül olyanok hívandók meg, akik politikailag is megfelelnek.'

7 Ugyanezen a pártkollégiumi ülésen szerepelt három kongresszusi meghívás: a Nemzetközi Gyógyszerészeti Szövetség Kongresszusára, a Modern Építészet Nemzetközi Kongresszusára és a Nemzetközi Biokémiai Kongresszusra. Az elsőre meghívták Schulek Elemér professzort, a másodikra Major Máté építészt. A harmadik kongreszszushoz a Titkárság a következő megjegyzést fűzte: „Egyetlen komoly biokémikusunk van, Straub elvtárs. Tartani lehet attól, hogy Straub elvtárs Angliában a kétségkívül szép számban megjelenő magyar disszidensek (pl. Szent-Györgyi) és egyéb elemek részéről provokációnak lenne kitéve." A Titkárság nem javasolta egyik kongresszuson sem a részvételt. Gerő az első kongresszushoz az előterjesztésre a következőket írta: „Kik vesznek még részt? Miért személy szerint történik a meghívás? Hívják meg az országot: így nem fogadható el!"'

8 A döntés halasztó jellegű volt. A Pártkollégium utasította a Titkárságot, informálódjék a Külügyminisztériumon keresztül, hogy a Szovjetunió és a népi demokráciák milyen álláspontot foglalnak el a három kongresszussal kapcsolatban. Döntést a külügyminisztériumi válasz után hoznak. Gerő Ernő véleményét figyelembe véve a Pártkollégium azt is megállapította: „helytelen az a gyakorlat, mely szerint a külföldi meghívások túlnyomó részt személyre szólnak. Igyekezni kell arra, hogy a legrövidebb időn belül a külföldi kongresszusra való meghívások a magyar államhoz, vagy valamilyen tudományos testülethez (Akadémia, egyesületek, stb.) érkezzenek. A Kollégium utasítja a Titkárságot, hogy igyekezzék a külföldi kongresszusokon való részvételre jó előre tervet kidolgozni."' Az ülésen szerepelt még a cseh-lengyel matematikai kongresszus ügye. A határozatok között nem található az erre vonatkozó döntés, de más forrásból kiderül, hogy a javaslatot elfogadták.

2

0 A július 30-i ülésen is szerepelt hat nemzetközi konferencián való részvétel ügye. A Műszaki Szakosztály állította össze e listát „az ötéves terv súlypontjainak figyelembevételével". A döntés az előző ülés állásfoglalásának megfelelően: „A Kollégium utasítja az MTT Titkárságát, hogy a Szovjetunió és a népi demokráciáknál újból informálódjék, mi az álláspontjuk a kongresszusokat illetően. Ennek ismeretében konkrét javaslattal (káderjavaslattal is) újból Kollégium elé hozandók.

2

1 A nyugati országokban rendezett kongresszusokra való kiutazás ügyében az is előfordult, hogy a döntés előtt az illető ország kommunista pártjától kértek véleményt a magyar részvételre vonatkozóan. így pl.: a Pártkollégium október 13-i ülésén úgy határo167