Kónya Sándor: A Magyar Tudományos Tanács 1948–1949 (A MTAK közleményei 35. Budapest, 1998)
II. - 4. A személyzeti munka - B) A Személyzeti Osztály működése
erősítése, a legfontosabb intézetek, laboratóriumok kádereinek megismerése, segítségnyújtás a MTESZ Káderosztályának az egyesületek tisztújító közgyűléseinek a megszervezésében, az új vezetőségek összeállításában és „a vezetőségi tagok lekáderezésében.") VII. Természettudományi káderproblémák. (Az FM felsőoktatási osztályával kapcsolat kiépítés, a Szovjetunióba küldendő aspiránsok ügyeinek intézésére referens beállítása.) A beszámolókból, a munkatervből kitűnik, hogy az MTT Személyzeti Osztálya az MDP Káderosztályától vezérelve a VKM Személyzeti Osztályával együttműködve tevékenységi területének tekintette az egyetemeket és a pedagógiai főiskolákat is. Az együttműködés nem volt zökkenőmentes - főleg a Tudományos Káderbizottság felállítása előtt. „Előfordultak olyan esetek, hogy tájékozatlanságból a VKM önállóan intézett káderügyeket a Tudományos Tanács bevonása nélkül, ugyanez előfordult fordítva is" olvasható az egyik jelentésben. 2 3 Azokat a „személyi minősítéseket", amelyek hozzátartoztak a kiemelt tudósok kiválasztásának előkészítéséhez, a kiemelkedő tudósok nyugdíjára vonatkozó javaslat kialakításához, a tudományos intézetek kijelöléséhez a szakosztály titkárságok végezték a szakaktívák közreműködésével. Nem vett részt tevőlegesen az MTT Személyzeti Osztálya az Akadémia átszervezésével összefüggő személyi ügyek előkészítésében sem. Az Akadémia tagjainak minősítését a szaktitkárságok szervezték, az „akció" előkészítése pedig az MTT-n kívül, „pártvonalon" történt. A nagyobb horderejű káderkérdések közül egyedül az egyetemi tanárok nyugdíjazására vonatkozó javaslatok kialakításában vett részt aktívan a Személyzeti Osztály. A Tudományos Káderbizottság felállítása után a Személyzeti Osztály munkája szervezettebbé vált és irányító szerepet töltött be a személyi döntések kialakításában. A Személyzeti Osztály előkészítésében tárgyalta a Tudományos Káderbizottság a Történettudományi Intézet, a Közgazdaságtudományi Intézet, az Állam- és Jogtudományi Intézet osztályvezetőire, tudományos munkatársaira és segédszemélyzetére vonatkozó javaslatokat, továbbá egyetemi előadók, intézeti tanárok és egyetemi nyilvános rendes tanárok, főiskolai tanárok kinevezésére vonatkozó előterjesztéseket. Ugyancsak a Személyzeti Osztály készítette elő a Múzeumok és Műemlékek Országos Központja (MUMOK) személyi állományára vonatkozó javaslatot. Az osztály működésével összefüggésben szükséges részletesebben szólni a Személyzeti Osztály és a szakosztályok viszonyáról. A Személyzeti Osztály megalakulása előtt az MTT Titkárságán a szakosztály titkárságok foglalkoztak a személyi kérdésekkel az MDP Tudományos Bizottságának irányítása mellett. (A kiemelt tudósok kiválasztása, az aktívák összetételének kialakítása, stb.) Ezért a Személyzeti Osztály megjelenésével új helyzet állt elő. Az új egység munkamódszere, belső kapcsolatrendszere, a szakosztály titkárságokkal való együttműködés szabályai nehezen alakultak ki. A július 14-i Titkársági Értekezlet napirendjén szerepelt „a Titkárság egyes részei munkája és az egymáshoz való viszonya" című téma, amely lényegében a Személyzeti Osztály és a szakosztály titkárságok közötti kapcsolatról szólt. Ekkor még Soós Leventéné volt a Személyzeti Osztály vezetője. A jegyzőkönyv többek között a következőket rögzítette: „A Személyzeti Osztály munkatársai és a szakosztályok közötti kapcsolatot szorosabbra kell fűzni. A Személyzeti Osztály munkatársai bevonandók a szakosztály szakmunkájába, viszont a szakosztály munkatársai segítségére kell, hogy legyenek a Személyzeti Osztálynak a kádermunkában. A Személyzeti Osztály munkatársai vegyenek általában részt a szakosztály minden megmozdulásán, megbeszéléseken, aktívákon, üléseken, stb. a szakosztály titkárával való megbeszélés alapján. Ügyelni kell arra, hogy főképp a nem elvtárs tudó150
