Kónya Sándor: A Magyar Tudományos Tanács 1948–1949 (A MTAK közleményei 35. Budapest, 1998)
II. - 4. A személyzeti munka - A) A személyzeti munka megszervezése
A kádermunka újraszabályozása egyébként 1949 őszén az MDP egész szervezetében megindult. A tudományos kádermunka szabályozása beleillett az országos rendezésbe. A kialakult gyakorlat bemutatása és kritikája szempontjából figyelemre méltó az előterjesztés bevezetője: „Mai viszonyaink mellett a tudományos, az oktatói s az ipari és mezőgazdasági gyakorlati munka nem választható el egymástól, igen gyakori eset, hogy különböző hatóságok hatáskörébe esően mindhárom munkát ugyanazok a káderek végzik. Ennek a helyzetnek egyik következménye, hogy a tudományos kádereket különböző hatóságok ide-oda rángatják, különböző szempontok szerint ítélik meg őket, minek következtében az egyes káderekről kialakult vélemények teljesen egyenetlenekké válnak és - ami a legfontosabb - a tudományos káderek tekintetében sokkal kevésbé érvényesülnek a szakmai szempontok, mint amennyire azt a szocializmus építésének materiális oldala megkívánná. Az egységes szempontok további következménye politikai jellegű: a túlnyomó többségben polgári gondolkodású tudományos káderek értetlenek az egyenlőtlen megítéléssel szemben, bizonytalannak érzik magukat és növelik az értelmiség felsőbb rétegeiben is a bizonytalansági érzést. De pártonbelüli szempontok is szükségessé teszik tudományos káderpolitikánk revízióját. Teljesen kialakulatlanok ugyanis azok a szempontok, amelyek alapján a tudományos káderek szakmai hozzáértését és politikai beállítottságát mérlegre kell tenni. így előfordulnak olyan esetek, hogy a különböző személyzeti osztályon működő elvtársak nem képesek megítélni valamely intézkedés tudományos következményeit és így kádermunkájukban majdnem kizárólag politikai formáktól vezettetik magukat, vagy megfordítva, felismerik egy más kérdés szakmai fontosságát, de a szakmai problémák előtérbe helyezésénél politikailag félrevezeti őket a reakció aknamunkája." Megoldás: „a politikai és szakmai kádermunka egykézben való egyesítése." Ennek megvalósítására a következőket javasolták: „1. Felállítandó egy tudományos káderbizottság, melynek tagjai az Országos Káderosztály egyik helyettes vezetője, a Magyar Tudományos Tanács főtitkára és az MTT Személyzeti Osztályának vezetője. E káderbizottság üléseire a szükséghez képest meghívja az illetékes minisztériumban, valamint az MTT illetékes szakosztályán dolgozó szakértő elvtársat. 2. A tudományos káderbizottság pártvonalon véglegesen határoz minden olyan tudományos állás betöltése tekintetében, amelyet az Országos Káderosztállyal együtt kidolgozó (kidolgozandó) nomenklatúra hatáskörébe utal. Az ezenfelüli állásokat véleményezve az illetékes pártszerv elé viszi. 3. A tudományos káderbizottság elé az ügyeket az MTT Személyzeti Osztályának vezetője terjeszti elő a következő előkészítés után: a számbajövő káderekről az MTT aktívája szakmai véleményt ad oly módon, hogy külön-külön feltüntetendő kinek mi a szakmai véleménye az illetőről, valamint, hogy a rendelkezésre álló káderekből szakmailag megfelelő-e a javasolt választás. Ezenfelül az MTT Személyzeti Osztálya politikai szempontból a szakosztálytól független véleményt nyilvánít, megadva, hogy kiktől szerezte be az információit. 4. A tudományos káderbizottság az MTT Pártkollégiumának a bizottsága." A javaslat azon túl, hogy a tudományos káderbizottságot a Pártkollégium szervének javasolta, nem konkretizálta a Pártkollégium szerepét egyéni káderkérdések eldöntésében. A Pártkollégium állásfoglalása ezt egyértelművé tette: „A Pártkollégium úgy dönt, hogy a jövőben csupán olyan káderkérdések hozandók a kollégium elé, melyeket (MDP KV) Szervező Bizottság, vagy magasabb fórumok elé kell tovább terjeszteni." 8 145
