Kónya Sándor: A Magyar Tudományos Tanács 1948–1949 (A MTAK közleményei 35. Budapest, 1998)
II. - 2. Kísérlet ötéves tudományos terv kidolgozására - C) A Társadalomtudományi Szakosztály javaslata
kidolgozásához." 3 8 Az ötéves tudományos terv részletes kidolgozása nem vált fő feladattá. Az ősz folyamán a szakosztályok egy része munkatervében még szerepeltette a terv részletes kidolgozását, de az ötéves terv összegezése már az átszervezett Akadémiára maradt. Az ősz folyamán még folytatódott egyes részterületek (ókortörténet, könyvtártudomány) ötéves terv vázlatának a kidolgozása, 3 9 de az ötéves tudományos terv kijelölt főfeladatait elsősorban az 1950. évi intézeti tudományos tervek kidolgozásánál hasznosították. Pl. a Műszaki Szakosztály megtárgyalta mind a Nehézipari, mind a Könnyűipari Minisztérium intézetei éves tervét és költségvetését. Egy-egy tervértekezleten részt vettek az intézetek tudományos tanácsának tagjai, a minisztériumok képviselői, az MTT tagjai, elméleti és gyakorlati szakemberek. A tervkészítés menete a következő volt: Az intézetek tervjavaslatát először az intézet tudományos tanácsa tárgyalta meg, ez után az MTT tervértekezlete elé került a javaslat, majd az intézetek elkészítették végleges tervüket és azt a szakosztály titkárság a minisztérium képviselőjével együtt megvizsgálta, majd a minisztériumok kidolgozták a végleges költségvetést. „A Műszaki Szakosztály a Pártkollégiumunk által elfogadott ötéves tudományos terv súlyponti kérdéseinek figyelembevételével foglalkozott az intézetek terveivel és összeegyeztette azokat." 4 0 Nem került a Pártkollégium elé a művészettörténet ötéves tervének tervezete. Az 1949. április 26-án megalakult művészettörténeti aktíva május 17-én beszélte meg az ötéves terv kidolgozásával kapcsolatos tennivalókat. Az aktíva ülés jegyzőkönyve szerint a legsürgősebb feladatokat három csoportba (oktatás, kutatás, kiadványok) sorolták. Megállapították: 1. Az egyetemi reform lehetővé teszi a tudományág gyökeres átalakítását. „A Művészettörténeti Intézet szerepe központi jelentőségű lesz a műtörténelem helyes magyarországi müvelésében". Népszerűsíteni kell a tudományágat, „szorgalmaznunk kell ideológiailag jól átgondolt kézi könyvek kiadását". Szükségesnek tartották „a szakmabeliek számára" kidolgozni a mütörténelmi kutatás módszertanát, tankönyveket készíteni egyetemi és főiskolai hallgatók, illetve a középfokú oktatás számára. 2. A kutatás fő célját a magyar műemléki anyag feltárásában és feldolgozásában jelölték meg, „ez nem jelenti azt, hogy a külföldi anyagra vonatkozó munkálatokat elsorvasztanók." Konkrét kutatási feladatként jelölték meg a következő témákat: a művészet és a művész társadalmi, gazdasági helyzete; a középkori művészetünk keleti kapcsolatai; tanulmányok a magyar iparmüvészetre vonatkozóan; az új magyar művészet fejlődésének gazdaságtörténeti alapjai. A magyar vonatkozású külföldi témák közül a bizánci művészet XIXV. században és a quattrocento problémák kutatását említették. Szükségesnek tartották a múzeum-ügy megreformálását, a Műemlékek Országos Bizottsága és a Közgyűjtemények Országos Felügyelősége működésének összehangolását. 3. A publikálás terén elsősorban a Művészettörténeti Értesítő megindítását javasolták tervbe venni, de forráskiadványok, lexikonok, bibliográfiák, szakkatalógusok elkészítését, illetve kiadását is szorgalmazták. Az elkészült vázlat nem nyerte meg a Társadalomtudományi Szakosztály tetszését. A szakosztály munkatársa a június 21-i aktíva ülésen kijelentette, hogy az elkészült tervezet „teljesen szűkszavú, évekre nincs ütemezve, költségvetésileg nincs kidolgozva". Kijelölték az átdolgozás felelőseit. Feltehető, hogy az átdolgozás időben nem készült el és ezért nem került a Társadalomtudományi Szakosztály előterjesztésében a Pártkollégium elé. 4 1 Gerőné szeptemberben arra kérte fel Fónagy Ivánt, hogy október 30-ig adja át „a művészettörténet ötéves tervének főbb szempontjait". 2 Az elképzelésekben szereplő múzeumi reform napirendre került. A VKM kezdeményezte a múzeum- és műemlék-ügy új alapokra való helyezését, az állami irányítás át114
