Kónya Sándor: A Magyar Tudományos Tanács 1948–1949 (A MTAK közleményei 35. Budapest, 1998)

II. - 2. Kísérlet ötéves tudományos terv kidolgozására - C) A Társadalomtudományi Szakosztály javaslata

4. Ezeknek a feladatoknak csak akkor felelhetünk meg, ha elmélyítjük irodalomtörténészeink marxista-leninista képzettségét, ha nagy súlyt vetünk (!) saját kádereink ideológiai nevelésére." A túlbuzgó szerzőnek ez a politikai lózungokkal megtűzdelt bevezetője nem került be az előterjesztett tervjavaslatba. A tervezet öt kutatási irányt, vizsgálati szempontot jelölt ki: ' 1. Egyes írók igazi arcának megrajzolása." 14 nagyobb monográfia (pl. Zrínyi, Móricz Zs., József A.) szerepelt, 20 kismonográfia, 46 egy-két íves tanulmány. „Cél: a leértékelt, túlértékelt, félre értékelt költők és írók helyes újraértékelése." 2. „Irodalmi irányok harcainak kiértékelése, a küzdelmek elvi tartalmának, társadalmi és politikai jelentőségének megvilágítása." A tervben 11 monográfia szerepelt. Vizsgálandó témakörök: Az irodalmi korszakhatárok kérdése, a humanizmus, a felvilágosodás, az irodalmi népiesség, a Hét és a Nyugat, József Attila kora, a szocialista realizmus. „3.Az irodalmi szemlélet alakulásának vizsgálata, (amit eddigi irodalomtörténetírásunk teljesen elmulasztott)." A tervben 13 monográfia szerepelt. Témakörök: Jelentősebb íróink sorsa a magyar közvéleményben. A haladó magyar irodalmi tudat kialakulását elősegítő külföldi hatások vizsgálata (pl.: a XIX. századbeli nagy orosz realisták, a szovjet irodalom és a szocialista realizmus hatása). A magyar irodalomtörténetírás Toldy Ferenctől napjainkig. A magyar irodalmi kritika Gyulaitól napjainkig. A magyar irodalmi antológiák története. Magyar irodalmi tankönyvek története. Irodalmi tankönyvek története. Irodalmi önképzőkörök, „képzőtársulatok". Városok irodalmi élete. „4. Irodalom és politika kapcsolatának vizsgálata. " Több monográfia megírását tervezték. A megjelölt témakörök: Kuruckor. Jozefinizmus. A francia polgári forradalom hatása. Az utópista szocialisták és a magyar irodalom. A XIX. század első felének politikai eszmeáramlatai a magyar irodalomban. Politikai áramlatok a magyarországi nemzetiségek irodalmában a XIX. század első felében. 1848/49 a magyar irodalomban. Munkásmozgalom, szocialista forradalom és irodalom. A magyar agrárszocialista mozgalom és az irodalom. A Népszava és a Szocializmus irodalmi rovata. Az emigrációs irodalom 1920-45-ig. „5. Műfaj- és stílustörténet konkrét társadalomtörténeti vizsgálata. " Négy monográfia elkészítését vették tervbe. Megjelölt témakörök: Egy-egy irodalmi műfaj történelmi materialista elemzése: pl. A magyar hősi eposz, a magyar versesregény története. Egyegy korszak jellemző formai sajátosságának elemzése pl. a jambikus verselés, a XX. századbeli formabontó törekvések. Ezek mellett feladatként határozták meg a kritikai-, szövegkiadások, bibliográfiák, adattárak elkészítését és megjelentetését. Közérdekű feladatként irodalomtörténeti középiskolai tankönyvek megírását, antológiák összeállítását (pl. publicisztikai antológia Kossuth Lajostól Rákosi Mátyásig), 120 kötetben a haladó magyar irodalom közreadását, népszerű, olcsó világirodalmi kiadványsorozat megjelentetését, egyetemi tankönyvek, jegyzetek elkészítését fogalmazták meg. Szervezési feladatokat is tartalmazott a tervezet. „Sajtótörténeti munkaközösség" felállítása, Irodalomtörténeti Intézet létrehozása 1952-ben, Petőfi-Ady-József Attila Múzeum: a Magyar Irodalom Házának létrehozása. A Pártkollégium - elfogadva az előterjesztést - véleményét egy mondatban rögzítette: „A szovjet irodalom hatása jobban kiemelendő." 105