Kónya Sándor: A Magyar Tudományos Tanács 1948–1949 (A MTAK közleményei 35. Budapest, 1998)

II. - 2. Kísérlet ötéves tudományos terv kidolgozására - C) A Társadalomtudományi Szakosztály javaslata

kialakulása, a munkásmozgalom megindulása, parasztmozgalmak, nemzetiségi kérdés, a szomszédos népekhez való viszonyunk. Magyar-orosz kapcsolatok. VIII. Az imperializmus kifejlődése Magyarországon és Magyarország részvétele az első világháborúban 1900-1918. (Az imperializmus gazdasági alapjai Magyarországon. A feudalizmus válsága, munkásmozgalom. Parasztmozgalmak. A monarchia külpolitikájának szerepe a világháború előkészítésében.) IX. Az 1918-19-es forradalmak. X. A negyedszázados ellenforradalmi korszak és Magyarország a második világháborúban. XI. Magyarország története a felszabadulás óta. A népi demokrácia és a szocializmus építése. XII. A Magyar Kommunista Párt története." Az előterjesztés egyes súlyponti kérdésekkel összefüggésben számszerint tartalmazta a kiadandó forrásmunkákat és a megírandó monográfiák témakörét. Összesen 71 forráskiadvány és 114 monográfia elkészítése szerepelt a tervben. (A XI. és XII. súlyponti kérdésekhez kapcsolódó müvek számát nem jelezték.) Az elképzelések szerint 1790-től a magyar történelmet újra írják és elkészülnek Magyarország történetének később meghatározandó kötetei 1954-ig. Az egyetemes történet kutatási terve a Szovjetunió népei és a szomszédos népi demokráciák népei történetének kutatására korlátozódott. Az egyetemes történeti ismeretek terjesztésére a Szovjetunióban megjelent ilyen témájú legfontosabb müvek lefordítását tervezték. Szerepelt a tervben magyar történelmi tankönyv megírása is 1951 végéig. Az egyetemes történetből szintén szovjet tankönyvek lefordíttatását vették tervbe. Magyarország történetének periodizálására a következő javaslatot terjesztették elő. „Középkor I. A magyar őstársadalom és a honfoglalás kora. (A X. század második feléig.) II. A korai feudalizmus és az Árpádok állama. (A XIII. század második feléig.) III. A feudalizmus teljes kibontakozása és első kísérlete központi monarchia megteremtésére. (A XV. század végéig.) IV. A késői feudalizmus Magyarországon. A török iga és a Habsburgok gyarmatosító feudális abszolutizmusa. (1790-ig.) Újkor V. A feudális viszonyok válsága és a kapitalista gazdálkodás kezdetei. Nemzeti mozgalmak és polgári forradalom korszaka. (1790-1867.) VI. A kiegyezés. A szabadversenyen alapuló kapitalizmus (1867-1900). VII. Az imperializmus kifejlődése Magyarországon és Magyarország részvétele az első világháborúban (1900-1918). Legújabb kor A Nagy Októberi Forradalom győzelme. A kapitalizmus általános válságának és a szocialista átalakulás korszaka. VIII. Az 1918-19-es forradalmak. 103