Csapodi Csaba, Csapodiné Gárdonyi Klára: Bibliotheca Hungarica. Kódexek és nyomtatott könyvek Magyarországon 1526 előtt. III. Adatok elveszett kötetekről (A MTAK közleményei 33. Budapest, 1994)

XI. század

11 BAKONYBÉL. BENCÉS APÁTSÁG 1086 (?) 1. 3 „textus evangelii, unus aureus, duo argentei". 2. „libri quidem sunt LXXXIV". Az 1086-ra datált oklevél hamis, de a szöveg első fele hiteles és a XII. század első feléből származik. Ebben a részben van a leltár. Nagyon valószínű, hogy a szöveg így hiteles adatokat tartalmaz. A kódex „aureus" valószínűleg azonos azzal a kötettel, amelyet az 1508-i bencés leltár így közöl: „Liber Evangeliorum, ut fertur, consortis Stephani Regis, continens etiam in se privilegia ipsius monasterii." (Hasonlóképpen vannak beírva a legfontosabb oklevelek a Csatári Bibliába.) Bibliogr.: Az oklevél legjobb kiadásai: Ph. rt.. VIII. 270. - Zoltványi 356357. - Csánki. - Váczy Péter: A bakonybéli összeírás. Lt. K. 1930. 314-335. ESZTERGOM. SZÉKESEGYHÁZ c. 1028-1030 3. Vita S. Emmerami Arnoldus regensburgi apát az 1035-1037 közt írt „De miraculis S. Emmerami"-ban írja, hogy Esztergomban járt Anastasius (Asztrik) érseknél, aki „Beati Emmerami veterem illum et vitiatum legeret librum." Bibliogr.: Mon. Eccl. Strig. I. 42. - MGH SS. IV. 547. - Gombos 308309. KIRÁLYI UDVAR 4. Szent István a Kisebb Legenda szerint „puer adhuc scientia grammaticae artis imbutus est". Ha ez az állítás megfelel a valóságnak, (az Ottók korában ez nem szokatlan uralkodócsaládban), akkor könyvből is kellett tanulnia, legalább Donatust és a Psalteriumot használta. Tanultságára utal az „Intelmek" megiratása. Bibliogr.: SS II. 394. 5. Decretorum S. Stephani liber I. et II. (c. 1001 és 1009.) 6. Szent Imre. Az ő számára készült 1020 táján a „De institutione morum."