Kónya Sándor: »Magyar Akadémia állíttassék fel...« Akadémiai törvények, alapszabályok, ügyrendek 1827–1990 (A MTAK közleményei 32. Budapest, 1994)

Dokumentumok

társulatok és intézetek, olvasókörök és casinók, ha ez iránt a főtitkári hivatalt január 1. előtt megkeresik. XXVII. Akadémiai Értekezések 57. §. Az Értekezések czímű közlöny az Akadémia I. és II. osztályának ülésein felol­vasott vagy bemutatott s a bírálók által elfogadott értekezéseket tartalmazza. (Az Aka­démia és a szerzők rendelkezési jogát a 21. §. d) pontja szabályozza.) 58. §. Az Értekezésekben megjelent minden egyes értekezés külön füzetet képez, melynek czímlapja a borítékon kettős czímet visel: fölül a gyűjtő czím áll; alább mint főczím az értekezés czíme nagyobb alakban és a szerző neve stb. Minden értekezés ön­állónak tekintetvén, benn a fehér lapon, saját czímét viseli s kettős lapszámozással van ellátva. Mikor az egy csoporthoz tartozó értekezések 30—40 ívre gyűlnek, külön czím­lap és tartalomjegyzék járúl a kötethez. Az értekezések a szükséges ábrákkal s egyéb mellékletekkel jelennek meg. Az értekezések három osztályra vannak elkülönítve, jelesül: 1. Értekezések a nyelv­és széptudományok, 2. Értekezések a philosophiai és társadalmi, 3. Értekezések a tör­ténelmi tudományok köréből. Külön osztályt képeznek az Akadémia ülésein felolvasott Emlékbeszédek. E felosztás szerint a füzetek külön folyó számot kapnak. 59. §. Az Értekezésekbe szánt minden dolgozat sajtó készen és az Akadémia helyes­írása szerint könnyen olvasható Írásban az illető osztálytitkárnak adatik át. A kellő bí­rálatról az osztály gondoskodik. 60. §. E mellett fentartatik a szerkesztők ellenőrzési joga, mely szerint semmi olyas nem vétethetik föl az Értekezésekbe, a mi az Akadémia szabályaiban ütköznék. Ha a szerző az osztálytitkár vagy a bírálók kifogásaiba bele nem nyugszik, az ügy az osztály zárt ülése elé terjesztetik. 61. §. Egy—egy értekezés terjedelme öt ívet meg nem haladhat. A dolgozatok kellő­leg kidolgozott tudományos értekezések legyenek. Feldolgozatlan anyaghalmaz, csak megérintett s külön mellékletül felhordott oklevelek és sajtó alá adandó munkákból való mutatványok az Értekezésekben nem foglalhatnak helyet. XXVIII. Mathematikai és Természettudományi Értesítő 62. §. A „Mathematikai és Természettudományi Értesítő" a M. Tud. Akadémia III. osztályának folyóirata, melyben az ülésein részletesen bemutatott vagy csak röviden bejelentett tudományos munkálatokat teszi közzé. Az Értesítőben csak az oly közlemények foglalhatnak helyet, melyek az illető szak­tudomány művelésében, az elért eredmények vagy a használt módszerek tekintetében, haladást jeleznek és irodalmi szempontól is kellő gonddal készültek. Terjedelem tekin­190

Next

/
Oldalképek
Tartalom