Kónya Sándor: »Magyar Akadémia állíttassék fel...« Akadémiai törvények, alapszabályok, ügyrendek 1827–1990 (A MTAK közleményei 32. Budapest, 1994)

Dokumentumok

53. Az Évkönyvekbe szánt, s elébb az illető osztályülésben, egész kiterjedésük szerint, vagy ha az nem lehetne, kivonatosan felolvasott, s majd osztályilag megvizsgált és elfogadott értekezések, legott elfogadtatások után, a mennyiben külön füzetet alkothatnak, egyenkéntes külön czímlappal kinyomatván, kiadatnak, félre tétetvén azokból bizonyos példányszám; hogy mikor az ily egyenként közzétett kiadványok 50 — 60 ívre gyűltek, az akadémiának illető évi v. éveki közülési tárgyaival kiegészítve, gyűjtőczím és tartalomjegyzék hozzá adásával mint évkönyvi kötet újra és együtt kibocsáttathassanak. II. Értesítő 54. Hogy a tagok, s mind azon hazafiak, kiket az akadémia munkálkodásai érdekelnek, ezekről folyvást és részletesen értesülhessenek, mind azon értekezések és tárgyalások, mik közzétételre alkalmatosak, az Értesítőben időrendben adatnak, mely 1860tól fogva három egymástól független osztályban, időhöz nem kötött szállítványokban, jön ki. 55. Az Értesítő osztályai a következők: 1. A Nyelv- és Széptudományi Osztály Közlönye, felelős szerkesztő a titoknok; b) A Philosophiai-, Törvény- és Történettudományi Osztály Közlönye, felelős szerkesztője a jegyző; c) A Mathematikai és Természettudományi Osztály Közlönye, felelős szerkesztője Györy Sándor rt. — Az I. és II. rendbeli osztályból 30 nagy nyolcadrétű ív alkot egy—egy kötetet, a III-ból 25 ív, melyekhez több-kevesebb rajztábla járul. 56. Minden az Értesítőbe szánt dolgozat, akár felolvastatott az ülésekben, akár nem, a titoknokhoz adatik be, ki azokat egy külön jegyzőkönyvbe bevevén, s az elnöknek róla jelentést tevén, ez három bíráló tagot nevez ki, fő tekintettel az illető osztályra s a külön esetbeni illetékességre. A többség véleménye alapján vétetik fel a munka az Értesítőbe, vagy mellőztetik. Ha az értekezés az 52. pontban előadott minőségekkel bírván, az Évkönyvekbe ajánltatnék felvétetni, úgy az osztályhoz tétetik át további intézkedés végett. 57. Az akadémia megvárja a szerzőktől, hogy előadott értekezéseiket, a mennyiben az Értesítőbe bevétetni óhajtják, hibátlanúl, tisztán és olvashatólag írva, s előadatások után azonnal beadják, hogy azok megbíráltatása mielőbb eszközöltethessék. Csak igen nyomos akadályok teszik megengedhetővé, hogy valamely értekezés, időrenden kivül, utólag iktattassák be. III. Régi Magyar Nyelvemlékek kiadása 58. A Régi Magyar Nyelvemlékek gyűjteményébe a legrégibb időktől a reformátióig készült irodalmi maradványok vétetnek be. 59. E gyűjteménynek gondját egy külön szerkesztő viseli, kinek hivatása a felveendők iránt a nyelvtudományi osztály elibe javaslatot terjeszteni, a nyomtatási javítást, a rendes javítnok segedelmével, vinni, a szükséges bevezetéseket, jegyzéseket és glosszáriumokat szerkeszteni; s általjában szemmel tartván a magyar nyelv és irodalmi régiségek felmerülését, azok megszerzése vagy másoltatásáról buzgón gondoskodni. 123