Kónya Sándor: »Magyar Akadémia állíttassék fel...« Akadémiai törvények, alapszabályok, ügyrendek 1827–1990 (A MTAK közleményei 32. Budapest, 1994)

Dokumentumok

nemzeti színházi tagból áll. Ez intézkedésből azon vezérnézete tűnik ki a dicsőült alapítónak, hogy e művek költői becscsel színszerűséget párosítanak. 3. Az e jutalomért pályázó szomorújátékok mindenesetre versekben legyenek írva, még pedig lehető gonddal és szigorral. A verses forma vígjátékban is előnyéül tekintetik a műnek hasonló vagy közel hasonló becsű társak fölött. 4. A jutalom a viszonylag legjobb műnek is mindig kijár, még pedig megosztatlanúl. 5. A jutalom odaítéléséről szóló jelentést a bizottság többségét képező tagok egyike szerkeszti; s oly esetben, midőn a bírálók egy művet sem találnak jutalomra érdemesnek, ez a jelentés azon megjegyzéssel tétetik közzé, hogy ha az író, a rosszaló ítélet daczára is, fel akarja venni a díjat, fél év alatt jelentse ebbeli szándékát a főtitkári hivatalnál. Ha az író jelentkezik, a nevét rejtő jeligés levél a legközelebbi összes-ülésen felbontatván, részére a jutalomdíj azonnal utalványoztatik. Ha ellenben a mondott félévi határidő alatt a pályanyertes író nem jelentkeznék: a nevét rejtő jeligés levél a legközelebbi összes-ülésen elégettetvén, a pályadíj a következő évi jutalomdíjhoz csatoltatik. 6. A jutalmat nyert mű előadásra a nemzeti színház sajátja, kiadásra az íróé. 55. Tomori Theodorovits Anasztáz alapítványa 138. §. Tomori Theodorovits Anasztáz, 1894-ben elhúnyt akadémiai tag, 10,000 frtot hagyományozott az Akadémiának oly czélból, hogy ezen összeg kamataiból kétévenként mathematikai mű díjaztassék, előre hirdetett pályázat mellett. E szerint az Akadémia először 1897-ben, azután egyelőre minden negyedik évben (1909., 1913. stb.), végre 1921-től kezdve, mikor is a hagyományozott összeg felszaporodása ezt már megengedi, minden második évben kétezer korona jutalomdíjat tűz ki valamely mathematikai műre. A III. osztály nagygyűlési értekezletén szövegezi a föladatot s megállapítja, vájjon annak megoldására zárt vagy nyílt pályázat hirdetendő-e és kijelöli a határnapot. Javaslatát a nagygyűlés elé terjeszti. A meg nem osztható jutalmat csak önálló becsű munka nyerheti el. A jutalmazott munka szerzője köteles azt egy esztendő alatt kiadni; ha ezt nem teszi, a tulajdonjog az Akadémiára száll. A jutalmazott munka czímlapján kitüntetendő, hogy Tomorijutalmat nyert. Ha a pályázat eredménytelen marad, önálló becsű munka nem érkezvén be, az Akadémia a III. osztály javaslatára határoz a felett, vájjon a 2000 kor. jutalmat ugyanazon vagy más kérdésre újra kitűzze-e vagy pedig a legközelebbi alkalommal 4000 kor. jutalmat tűzzön ki. A mennyiben a másodízben kihirdetett vagy megkettőztetett jutalomra sem érkeznék érdemes munka, a III. osztály javaslatot tesz az iránt, vájjon a jutalomösszeg más mathematikai munkák kiadására fordíttassék-e, vagy pedig az Akadémia alaptőkéjéhez csatoltassék. 56. Ullmann Károly alapítványa 139. §. Ullmann Imre és testvérei, atyjoknak, Ullmann Károly budapesti nagykereskedőnek elhúnyta alkalmából, 1880. május 4-dikén 3000 forint osztrák aranyjáradékot bocsátottak az Akadémia rendelkezésére, oly czélból, hogy ez összegnek három évi időközben fölszaporodó kamatait, megboldogúlt atyjok nevét viselő jutalomdíj ala226