Kónya Sándor: »Magyar Akadémia állíttassék fel...« Akadémiai törvények, alapszabályok, ügyrendek 1827–1990 (A MTAK közleményei 32. Budapest, 1994)
Dokumentumok
107. A pályamunkák megvizsgálásában az alapító végintézetéhez képest egy vegyes bizottság jár el, mely egy akadémiai tiszteleti tag elnöklete alatt két akadémiai s két nemzeti-szinházi tagból áll; mely intézkedésből azon vezérnézete tűnik ki a dicsőült alapítónak, hogy a művek a költői becscsel szinszerüséget is kössenek össze. 108. Az ezen jutalomért pályázó szomorújátékok kell, hogy versekben írassanak, és pedig lehető gonddal és szigorral; a vígjátékban is a verses forma, előnyéül tekintetik a műnek hason vagy közel hason becsű társak felett. 109. A jutalom a viszonylag legjobb műnek mindig kijár, és pedig megosztatlanul. 110. Oly esetben, midőn a bírálók egy müvet sem találnak jutalomra érdemesnek: a jutalom odaítéléséről szóló jelentés, mely a bizottság többségét képező tagjainak egyike által szerkesztetik, azon megjegyzéssel tétetik közzé, hogy ha az író, a rosszalló ítélet dacára is fel akarja venni a díjat, félév alatt jelentse ebbeli szándékát a főtitkári hivatalnál. Ha az író jelentkezik, a nevét rejtő jeligés levél felbontatván, a jutalomdíj részére azonnal utalványoztatik. Ha ellenben a mondott félévi határidő alatt a pályanyertes író nem jelentkeznék: a nevét rejtő jeligés levél elégettetik, s a pályadíj a következő évi jutalomdíjhoz csatoltatik. 111. A jutalmat nyert mű előadás végett a nemzeti színház sajátja, kiadásra az íróé. 112. f) GRÓF KARÁCSONYI-FÉLE DRÁMAI JUTALOM. E jutalomdíj ezentúl két évre tűzetik ki, mindenkor kétszáz aranyban, oly módon, hogy az első pályázási időszak 1863. december 31-én járt le, s azóta is a pályaművek beadásának állandó határnapja minden második, páratlan számú évi (1865, 1867, 1869, 1871, 1873 stb.) december 31-ke, a jutalomosztásé pedig a következő páros évek martius 31-ke. 113. A jutalomért felváltva egyik versenyzési időszakon komoly drámai művek versenyeznek, — hová nem csak szomorújátékok, hanem másnemű, történeti, regényes, polgári színművek, drámai erkölcsrajzok stb. is értetnek; — a következő pályázási időszakon viszont vígjátékok. 114. A nyelvtudományi osztálynak joga van mind a két jutalomnemre nézve, minden egyes esetben, annak drámai költészetünk és színpadunk állapotjához képest szükségesnek vagy kívánatosnak mutatkozó, közelebbi minősítését meghatározni. 115. A pályamüvek megbirálásában az osztály által választandó öt akadémiai tag jár el; kik elolvasván azokat, közös értekezletben szótöbbséggel elvégzik, melyik mű nyerje el a jutalmat, melyik, vagy melyek dicsértessenek meg; s ezután választanak magok közöl oly tudósítót, a ki a többség nézetét pártolja, s a ki saját felelőssége mellett értekezik az egész pályázatról, s adja elő a köz megállapodás szerint alaposan indokolva ennek eredményét. 116. A jutalom a viszonylag legjobb műnek csak úgy adatik ki, ha egyszersmind színi, drámai és formai tekintetben haladást tanúsítónak s ekkép önbecsileg is kitüntetésre méltónak találtatik. 117. Ha ily önbecsileg is kitűnő mű nem találtatik, s a jutalom sem adathatik ki: a benmaradt kétszáz arany a legközelebbi jutalomdíjhoz csatoltatik, mely azonban a 112. pont szerint újólag két évre tűzetik ki. Ily esetben 400 darab arany lesz a pályadíj. 1866ban a vígjátéki jutalom ki nem adatván, e szerint az 1869/70-ki vígjátéki pályadíj 400 arany. 118. Ha az írójogi törvény azon kívánatos módosítást nyerendi, mely szerint a nyomtatott színművek szerzőinek biztosítva leszen műveik színházi tulajdona: a Karácsonyijutalmat nyerő író köteles leszen három hónap alatt a koszorúzott művet kinyomatni; mint ha teljesíteni elmulasztana, az akadémia fogja azt, mint bármely más munkáját kiadni, még pedig külön díj nélkül, s írójogi birtokában tíz évig megmarad. 163
