Kónya Sándor: »Magyar Akadémia állíttassék fel...« Akadémiai törvények, alapszabályok, ügyrendek 1827–1990 (A MTAK közleményei 32. Budapest, 1994)
Előszó
ELŐSZÓ 1991 nyarán az Akadémiai Könyvtár összegyűjtötte a nyomtatásban megjelent akadémiai alapszabályokat és ügyrendeket. Ennek áttekintése során igen érdekes, változatos kép rajzolódott ki az Akadémia paragrafusokban is rögzített életéről, állandó és változó feladatairól, működésének feltételeiről, tevékenységének kereteiről, a hatalomhoz való viszonyáról, a maga alkotta vagy olykor mások által rákényszerített szabályairól. A több mint másfél évszázad szabályzatait felölelő gyűjtemény történetileg egymásra épülő darabjai jól mutatják a magyar történelem változásainak olykor kíméletlen beavatkozását az Akadémia életébe, de megfigyelhetők azok az akadémiai belső gyakorlat által csiszolódott, finomított szabálymódosítások is, amelyek sokszor évtizedeken keresztül érlelődtek és a korszerűsítést szorgalmazó, többszöri erőfeszítések eredményeként váltak elfogadottá. A történelmi távlat a tudományok fejlődésének az Akadémia szervezetére gyakorolt hatását is érzékelhetővé teszi. Ezt a gazdagságot látva alakult ki Rózsa Györggyel, az Akadémiai Könyvtár főigazgatójával beszélgetve az a gondolat, hogy érdemes lenne ezt a gyűjteményt kiegészítve és elrendezve közkinccsé tenni. A kötet tartalmazza valamennyi, az Akadémiára vonatkozó törvény és törvényerejű rendelet teljes szövegét, továbbá azokat az alapszabályokat, amelyek vagy új elvekből kiindulva fogalmazták meg az Akadémia feladatait, szervezetét, működésének főbb elveit, vagy amelyek lényeges változásokat rögzítettek az előző időszak szabályaihoz képest. Célszerűnek tartottam közzétenni néhány ügyrendet, illetve szervezeti és működési szabályzatot is, amelyek betekintést engednek az Akadémia mindennapi életébe, megismertetik az adott kor tudományszervezési gyakorlatát és némelyikük gazdag forrásul szolgál a tudománytörténet számára is. A dokumentumokat általában időrendben közlöm. Ettől eltértem az adományokat rögzítő törvények esetében, amikor is a tematikus csoportosítást tartottam célszerűnek. A dokumentumok sorszámát a bevezető tanulmányban zárójelben tüntettem fel. Míg az Akadémia első évszázadára az volt a jellemző, hogy elsősorban az alapszabályokban határozták meg feladatait, szervezetét és még az alapvető változások sem törvények formájában mondattak ki, hanem új alapszabályokban fogalmazódtak meg, addig a 20. század derekától törvények és törvényerejű rendeletek rögzítették részletesen nemcsak az Akadémia funkcióját, hanem szervezeti felépítését és működési alapelveit is. Ettől az időtől kezdve az alapszabályok egyre inkább, szinte végrehajtási utasításai voltak a törvényeknek , a törvényerejű rendeleteknek. Ha eltekintünk az adományozók neveit megörökítő törvényektől, több mint egy évszázadon át — az alapítástól 1948-ig — két törvényt hoztak az Akadémiáról, az 1827. 7
