Kónya Sándor: »Magyar Akadémia állíttassék fel...« Akadémiai törvények, alapszabályok, ügyrendek 1827–1990 (A MTAK közleményei 32. Budapest, 1994)

Dokumentumok

kodni kell arról, hogy az Akadémián kívüli területen dolgozó szakemberek a bizottságban megfelelően képviselve legyenek. 4) A bizottságok az osztályvezetőség megbízásából a maguk szakterületén tudományáguk sajátos feladatain kívül elvégzik az Akadémiára háruló feladatok egy részét is. A feladatokat általában az osztályvezetőség jelöli ki, a bizottságok pedig munkatervükbe iktatják. Szükség esetén az osztályvezetőség munkaterven kívüli feladatok ellátásával is megbízhatja a bizottságokat. A szakterület tudományos kérdéseiben a bizottság a kapott elvek alapján önmaga határozza meg a teendőket. Olyan feladatokat (rendezvények, kiküldetések stb.), amelyek a tudományos osztályra, illetőleg az Akadémiára pénzügyi kötelezettséggel, új külföldi kapcsolat felvételével vagy lényeges személyi jellegű változással járnak, a bizottság csak az osztályvezetőség előzetes engedélyével vehet fel munkatervébe. A bizottság munkatervét az osztályvezetőség hagyja jóvá. 5) A bizottság hatáskörébe tartozó ügyek folyamatos intézésére bizottsági elnökséget (intézőbizottság, vezetőség) lehet szervezni, amely az elnökkel és a titkárral együtt legfeljebb öt tagból állhat. 6) A bizottságok feladata általában kétirányú: egyrészt az Akadémia szervezeti keretén belül tudományszervezés (tudományos igazgatás), másrészt az egész tudományág körére kiterjedően országos elvi irányítás. 7) A bizottságok általában az alábbi akadémiai tudományos szervezési feladatokat látják el: a) akadémiai intézetek és céltámogatásban részesített kutatások rendszeres évi kutatási terveinek és kutatási jelentéseinek véleményezése; b) a tanszéki akadémiai állások és a céltámogatások odaítélése és véleményezése, illetőleg erre irányuló javaslattétel; c) az akadémiai könyvek és folyóiratok kiadására, továbbá szerzők, lektorok személyére vonatkozó javaslattétel; d) a tudományszak akadémiai képviseletében (bel- és külföldi) konferenciákra, más bizottságokba, tudományos ülésekre tagok kiküldése, illetőleg a kiküldésre javaslat tétele; e) a szakterület fontos elvi és szakmai problémáinak megoldására vita- és előadó (felolvasó) ülések rendezése; f) tudományos tanácskozások (konferenciák, szimpozionok) rendezésére javaslattétel és a szervezésben való közreműködés; g) egyetemi tanárok és docensek kinevezéséhez vélemény készítése; h) a tudományág területéről magasabb kitüntetésekre (Kossuth-díj stb.), továbbá tanszéki akadémiai kutatók jutalmazására javaslattétel; i) a tudományterülethez tartozó tudományos egyesületek és társaságok működésének figyelemmel kísérése. A bizottságok országos elvi tudományirányító hatáskörükben az alábbi feladatokat látják el: a) az országos távlati kutatási terv kialakításában való közreműködés; b) a tudományszak elvi-módszerbeli kérdéseinek és egyes tudományos eredményeinek megvitatása; c) a tudományágban működő akadémiai intézmények és az Akadémián kívüli intézmények kutatómunkájának összehangolása, köztük az együttműködés és munkamegosztás előmozdítása; d) a tudományág felsőoktatásának és tudományos képzésének figyelemmel kísérése; 369