Kónya Sándor: »Magyar Akadémia állíttassék fel...« Akadémiai törvények, alapszabályok, ügyrendek 1827–1990 (A MTAK közleményei 32. Budapest, 1994)
Dokumentumok
e) az intézmények, a tudományos egyesületek és társaságok létesítésére, átszervezésére vagy megszüntetésére vonatkozó előterjesztéseket, tudományos irányításuk és ellenőrzésük módszerét; f) a kutatóintézmények munkatervének olyan lényeges témáit, amelyek a tudomány egésze szempontjából jelentősek; g) a vállalatok irányításának, feladatkörének, szervezetének, továbbá távlati és éves terveinek meghatározására vonatkozó előterjesztéseket; a vállalatok gazdálkodásáról szóló beszámolókat; h) az Akadémia éves gazdasági tervét; i) a nemzetközi kapcsolatokat érintő kérdéseket, a nemzetközi tudományos kapcsolatok fejlesztését, az egyéb akadémiákkal kötött egyezményeket, továbbá a nemzetközi tárgyalásokon részt vevő személyekre irányuló javaslatokat; j) a KFB által előterjesztett és az Akadémia könyv- és folyóiratkiadásra vonatkozó elvi és gyakorlati javaslatokat, a könyv- és folyóiratkiadási tervet; k) a kongresszusok, a konferenciák tervét és tematikáját; 1) a nagygyűlés tematikáját és programját, az új akadémiai tagok (tiszteleti, külső, rendes és levelező tagok) jelölését, az alapszabálytervezeteket és a módosításra irányuló javaslatokat; m) a TMB beszámolóját, a tudományos minősítési és az aspiranturaügyeket; n) az elnökségi bizottságok feladatuk szerinti működését, irányító és ellenőrző tevékenységüket, a bizottsági tagsági helyek betöltésére vonatkozó javaslatokat, illetőleg a bizottsági tagok újraválasztását (visszahívását); o) a Kossuth-díjak odaítélésére és kitüntetések adományozására vonatkozó javaslatokat; p) az akadémiai aranyéremre és elnökségi jutalomra irányuló személyi előterjesztéseket. (8) Az elnökség — július és augusztus kivételével — havonta legalább egy ülést tart. Az elnökség üléséről az elnökség tagjait a meghívóval (napirenddel), az ahhoz csatolt előterjesztésekkel és határozati javaslatokkal együtt kellő időben értesíteni kell. Az ülést az elnök hívja össze. 7 9 Az elnökség akkor határozatképes, ha az ülésen tagjai számának felét meghaladó többsége jelen van. (9) Az elnökség általában nyíltan szavaz, de úgy is határozhat, hogy titkos szavazásra kéri fel tagjait. A határozathozatalhoz egyszerű szótöbbség szükséges; szavazategyenlőség esetén az elnök dönt. 8 0 (10) Az elnökség — kivéve a közgyűlés hatáskörébe tartozó ügyeket — bármely ügyet hatáskörébe vonhat, megtárgyalhat és határozatokat hozhat. Az elnökség különösen fontos kérdések megvitatására, illetőleg az Akadémia álláspontjának kialakítására a tagokat együttes ülésre hívhatja össze. (11) Az elnökség üléséről jegyzőkönyvet kell felvenni, abban fel kell tüntetni a tárgyalt napirend főbb megállapításait, a jegyzőkönyvhöz csatolni kell a hozott határozatokat. A jegyzőkönyvet két felkért elnökségi tag hitelesíti. Az elnök a határozatokat megküldi az elnökség tagjainak és a tudományos osztályoknak. 17. § (1) Az elnök, az alelnökök, a főtitkár és a főtitkárhelyettesek alkotják az Akadémia elnökségi tanácsát. 8 1 (2) Az elnökségi tanács 360
