Kónya Sándor: »Magyar Akadémia állíttassék fel...« Akadémiai törvények, alapszabályok, ügyrendek 1827–1990 (A MTAK közleményei 32. Budapest, 1994)

„... Magyar Akadémia állittassék fel..." Bevezető tanulmány

élet irányításában hárulnak, jóváhagyja az Alapszabályokat, ellenőrzi az Akadémiának a tudományos élet irányításában kifejtett tevékenységét. E tvr., illetve az azt megelőző párthatározat vetett véget az Akadémia hatáskörének meghatározása körül folyó vitának. Meddig, mire teijedjen ki és hogyan az Akadémia irányító funkciója? Az egyik csoport, amelyikhez nem tartozott sem az elnök, sem a fő­titkár, az 1949-ben megfogalmazott hatáskört — az egész tudományos élet irányítását, pontosabban szólva a mindenbe beleszólás jogát — igényelte, a másik csoport a reáli­sabb feladat megjelölése mellett volt: az alapkutatások, az akadémiai kutatóintézetek és támogatott kutatóhelyek operatív irányítása és a tudományos élet egészére vonatko­zóan az elvi-módszertani befolyásolást tűzte ki célul. Ezt az álláspontot fogadták el. A vita és annak lezárása összefüggött azokkal a változásokkal, amelyek 1956 után a tudományos élet országos irányításában bekövetkeztek. A Tudományos és Felsőokta­tási Tanács (TFT) 1957-ben történt megalakításával új irányító szerv jött létre. A Kor­mány a TFT általános feladatát a tudományos kutatás egységes elvi irányításában, a kutatás és felsőoktatás összehangolásában, a kutatás és a termelés kapcsolatának kié­pítésében határozta meg. 1958-ban, amikor megkezdődött az országos távlati tudomá­nyos terv kidolgozása, ennek irányítására a TFT kapott a kormánytól megbízást. Ezek a feladatok az 1949-es tv. értelmében az Akadémia hatáskörébe tartoztak. A megváltozott helyzet jogszabályi rendezése elkerülhetetlen volt. Az 1960-ban elfogadott alapszabály (23.) a tvr-ben is megfogalmazott módosításo­kon túl, viszonylag csak kismértékben tért el az 1958-as, illetve az 1956-os alapsza­bálytól. A tvr. alapján változtak azok a paragrafusok, amelyek az Akadémia felada­tait összegezték. Kimaradtak a korábbi országos kutatási tervezéssel összefüggő teen­dők. Növekedett bizonyos mértékig az osztályok önállósága. Korábban a tudományos osztályok munkáját közvetlenül az elnökség irányította, 1960-tól az elnökség csak fel­ügyelte az osztályok tevékenységét és a tudományos valamint a gazdasági terveknek a jóváhagyása az osztályvezetőségek hatáskörébe került. Szervezeti változás nem történt, de a korra jellemző módon bekerült egy új rész, amely az akadémiai tagok elleni fegyelmi eljárást szabályozta. A fegyelmi határozat kimondását az alapszabály az Elnökségi Tanácsra bízta. Fellebbezni az elnökséghez lehetett. Emellett megmaradt a kizárási eljárás a korábbi alapszabályokban már meg­fogalmazott módon. Bővülést jelentett az az alpont, amelyik kimondta, hogy új osztályok létesítése, tu­dományterületek egyik osztályból a másikba való áthelyezése a közgyűlés hatáskörébe tartozik. Módosult a nagygyűlés funkciója, nem évente, hanem három évente tartottak nagy­gyűlést „kiemelkedő fontosságú tudományos és tudományszervezési kérdések megvita­tására". A nagygyűlés időtartama alatt osztályüléseket, együttes üléseket tartottak. A nagygyűlés évében esedékes közgyűlést is annak keretében rendezték meg. 1960-ig az Akadémia által felügyelt egyesületek és társaságok között kiemelkedő he­lyet foglalt el a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége. Ez a felügye­let 1960-tól nem szerepel az Akadémia alapszabályaiban. Új szövegezésben jelent meg a hivatali szervezetről szóló rész, megnevezve a legfon­tosabb hivatali egységeket és az Elnökségi Titkárság vezetője funkciójának kibővítésé­vel formailag ugyan nem, de lényegében visszaállították a hivatalvezetői funkciót. Kisebb módosításoktól eltekintve ez az alapszabály volt érvényben 1970-ig. A mó­dosítások főleg szervezeti jellegűek voltak. 31

Next

/
Oldalképek
Tartalom