Kónya Sándor: »Magyar Akadémia állíttassék fel...« Akadémiai törvények, alapszabályok, ügyrendek 1827–1990 (A MTAK közleményei 32. Budapest, 1994)
„... Magyar Akadémia állittassék fel..." Bevezető tanulmány
élet irányításában hárulnak, jóváhagyja az Alapszabályokat, ellenőrzi az Akadémiának a tudományos élet irányításában kifejtett tevékenységét. E tvr., illetve az azt megelőző párthatározat vetett véget az Akadémia hatáskörének meghatározása körül folyó vitának. Meddig, mire teijedjen ki és hogyan az Akadémia irányító funkciója? Az egyik csoport, amelyikhez nem tartozott sem az elnök, sem a főtitkár, az 1949-ben megfogalmazott hatáskört — az egész tudományos élet irányítását, pontosabban szólva a mindenbe beleszólás jogát — igényelte, a másik csoport a reálisabb feladat megjelölése mellett volt: az alapkutatások, az akadémiai kutatóintézetek és támogatott kutatóhelyek operatív irányítása és a tudományos élet egészére vonatkozóan az elvi-módszertani befolyásolást tűzte ki célul. Ezt az álláspontot fogadták el. A vita és annak lezárása összefüggött azokkal a változásokkal, amelyek 1956 után a tudományos élet országos irányításában bekövetkeztek. A Tudományos és Felsőoktatási Tanács (TFT) 1957-ben történt megalakításával új irányító szerv jött létre. A Kormány a TFT általános feladatát a tudományos kutatás egységes elvi irányításában, a kutatás és felsőoktatás összehangolásában, a kutatás és a termelés kapcsolatának kiépítésében határozta meg. 1958-ban, amikor megkezdődött az országos távlati tudományos terv kidolgozása, ennek irányítására a TFT kapott a kormánytól megbízást. Ezek a feladatok az 1949-es tv. értelmében az Akadémia hatáskörébe tartoztak. A megváltozott helyzet jogszabályi rendezése elkerülhetetlen volt. Az 1960-ban elfogadott alapszabály (23.) a tvr-ben is megfogalmazott módosításokon túl, viszonylag csak kismértékben tért el az 1958-as, illetve az 1956-os alapszabálytól. A tvr. alapján változtak azok a paragrafusok, amelyek az Akadémia feladatait összegezték. Kimaradtak a korábbi országos kutatási tervezéssel összefüggő teendők. Növekedett bizonyos mértékig az osztályok önállósága. Korábban a tudományos osztályok munkáját közvetlenül az elnökség irányította, 1960-tól az elnökség csak felügyelte az osztályok tevékenységét és a tudományos valamint a gazdasági terveknek a jóváhagyása az osztályvezetőségek hatáskörébe került. Szervezeti változás nem történt, de a korra jellemző módon bekerült egy új rész, amely az akadémiai tagok elleni fegyelmi eljárást szabályozta. A fegyelmi határozat kimondását az alapszabály az Elnökségi Tanácsra bízta. Fellebbezni az elnökséghez lehetett. Emellett megmaradt a kizárási eljárás a korábbi alapszabályokban már megfogalmazott módon. Bővülést jelentett az az alpont, amelyik kimondta, hogy új osztályok létesítése, tudományterületek egyik osztályból a másikba való áthelyezése a közgyűlés hatáskörébe tartozik. Módosult a nagygyűlés funkciója, nem évente, hanem három évente tartottak nagygyűlést „kiemelkedő fontosságú tudományos és tudományszervezési kérdések megvitatására". A nagygyűlés időtartama alatt osztályüléseket, együttes üléseket tartottak. A nagygyűlés évében esedékes közgyűlést is annak keretében rendezték meg. 1960-ig az Akadémia által felügyelt egyesületek és társaságok között kiemelkedő helyet foglalt el a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége. Ez a felügyelet 1960-tól nem szerepel az Akadémia alapszabályaiban. Új szövegezésben jelent meg a hivatali szervezetről szóló rész, megnevezve a legfontosabb hivatali egységeket és az Elnökségi Titkárság vezetője funkciójának kibővítésével formailag ugyan nem, de lényegében visszaállították a hivatalvezetői funkciót. Kisebb módosításoktól eltekintve ez az alapszabály volt érvényben 1970-ig. A módosítások főleg szervezeti jellegűek voltak. 31
