Kónya Sándor: »Magyar Akadémia állíttassék fel...« Akadémiai törvények, alapszabályok, ügyrendek 1827–1990 (A MTAK közleményei 32. Budapest, 1994)
Dokumentumok
Az alapítványi tőke adományokkal, vagy az alapítvány hozadékának fel nem használt részével gyarapítható. Az alapítványi tőke mint A Magyar Általános Kőszénbánya Részvénytársulat Berzeviczy AJbert alapítványa örökalapítványként kezelendő; állaga nem használható fel, csupán hozadéka. II. Az alapítványi tőke hozadéka évenként felváltva az Akadémia három osztályát illeti, az odaítélést megelőző három évben nyomtatásban megjelent legértékesebb mű szerzőjének, és pedig, a) az I. osztályban művészettörténeti és széptudományi művek (ideértve az irodalomtörténet körét is), b) a II. osztályban a történettudomány és a közgazdaság körébe eső művek, c) a III. osztályban a műszaki tudományok körébe tartozó művek (vagy kivételesen az ezen tudományok terén végzett kutatás vagy nagyjelentőségű találmány) utólagosan odaítélendő jutalmazása végett. A díj csak önálló becsű műnek adható ki, és meg nem osztható, kivéve azt az esetet, amidőn a jutalmazásban részesített mű (kutatás, találmány) két vagy több társszerző közös szellemi tulajdona. A díjat, amely nőnek is kiadható, bárkinek csak egyszer lehet odaítélni. Ha a jutalmazott a díj odaítélésének időpontjában már nem volna életben, a jutalom özvegyét, özvegy nemlétében törvényes leszármazóit illeti. Törvényes leszármazók hiányában az Akadémia a jutalomdíj összegét a tőkéhez csatolja. III. Ha valamely évben az illető tárgykörben jutalomra érdemes munka nem találtatnék, az alapítvány hozadékát e tárgykörben valamely tudományos munka nyomdai kiállításának költségeire is fel szabad használni. Ily esetben a nyomtatványon feltüntetendő, hogy a mű a Magyar Általános Kőszénbánya Részvénytársulat Berzeviczy Albert Alapítványának a Magyar Tudományos Akadémia részéről odaítélt kamataiból adatott ki. Az így előállított mű négy példányát a szerző vagy a kiadó az alapító részvénytársulatnak ingyen átengedni köteles. IV. A jutalom először az 1937. évben kerül kiadásra. A jutalmat az illető osztály részéről kiküldendő bizottság javalatára az Akadémia nagygyűlése ítéli oda. E bizottság egy tiszteleti vagy rendes tag elnöklete alatt három választott tagból és az alapító részvénytársulat mindenkori vezérigazgatójából áll. Az Akadémia alapszabályai szerint az Akadémia ügyeiben csak akadémiai tag lévén szavazásra jogosult, az alapító részvénytársulat vezérigazgatója a bizottságban csak tanácskozási joggal bír, kivéve, ha egyúttal a Magyar Tudományos Akadémiának is tagja. Az alapító részvénytársulat mindenkori vezérigazgatója jogosult magát a bizottságban egy erre általa felkért akadémiai taggal képviseltetni, amikor is az alapító részvénytár297