Kónya Sándor: »Magyar Akadémia állíttassék fel...« Akadémiai törvények, alapszabályok, ügyrendek 1827–1990 (A MTAK közleményei 32. Budapest, 1994)

Dokumentumok

III. Az alapítvány tőkéjét a M. T. Akadémia a tulajdonát képező vagy általa kezelt egyéb vagyonoktól elkülönítetten kezeli. IV. A tőke kamatai évenként felváltva a következő sorrendben használhatók fel: 1. az első évben a magyar szépirodalom valamely termékének; 2. a második évben a közgazdasági tudományok köréből való műnek; 3. a harmadik évben bármely tudomány köréből megjelent munkának; 4. a negyedik évben valamely képzőművészeti; 5. az ötödik évben pedig valamely zeneművészeti alkotásnak jutalmazására és azután a következő években ugyanebben a sorrendben hasonló jutalmazásokra. V. A jutalmazás a következő módokon történhetik: a) Az Akadémia nagygyűlésen elhatározhatja, hogy a IV 1 —5. pontjai sorrendjében évenként váltakozva, az alapítvány kamatait a megelőző öt év alatt megjelent kiváló munka írójának vagy az illető évkörben az utolsó öt év alatt közzétett kiváló képzőművészeti vagy zenei alkotás szerzőjének adja ki. b) A nagygyűlés elhatározhatja, hogy a IV. 1 — 5. pontjaiban meghatározott sorrendben évenként váltakozva a szépirodalom, a tudomány, a képzőművészet vagy zeneművészet köréből egy—egy jutalomtételt hirdet valamely abszolút becsű munka, illetőleg abszolút értékű művészi alkotás jutalmazására. Ez esetben az Akadémia a jutalomtételt és a pályázat feltételeit a pályázati határidő felemlítésével a napilapokban közzéteszi. c) A nagygyűlés a jutalmat a szépirodalom vagy az illető évkörben jutalmazandó tudományág vagy művészet egyik kiváló munkásának egész élete munkásságának jutalmazására is odaítélheti. VI. A jutalom megosztható. VII. Jutalomtétel kiírása esetében (V. b) pont), ha a beérkezett pályamunkák egyike sem abszolút becsű, a fel nem használt kamatok a két következő évben fele — felerészben oly szakbeli munka, illetőleg olyan művészeti alkotás jutalmazására ítélhetők oda, aminő jutalmazható lett volna, ha abszolút értékű pályamunka érkezett volna be. VIII. A jutalom nőnek is odaítélhető. IX. A jutalmat bárkinek is csak egyszer lehet odaítélni. X. Ha a jutalmazott a díj odaítélésének időpontjában már nincs életben, a díjat egyenlő részben az elhúnyt özvegye és gyermekei, vagy ha a feleség is elhúnyt, a gyermekek, illetve törvényes lemenők kapják. Törvényes lemenők hiányában az Akadémia a jutalom összegét a következő évkörben ugyanazon természetű szépirodalmi, tudományos vagy művészeti munkának ítélheti oda. XI. 1. A díj odaítélése tárgyában javaslattételre az Akadémia első ízben 1931. január havában, azután évenként január hónapban többtagú bizottságot küld ki. 2. A díjat a nagygyűlés második napján ítélik oda. 3. A nagygyűlés eltérhet a bizottság javaslatától és a díjat olyannak is odaítélheti, akit valamely tiszteleti vagy rendes tag a nagygyűlési összes ülésén élőszóval ajánlott. 4. A díj odaítélése tárgyában az Akadémia egyszerű szótöbbséggel dönt. XII. A díj odaítélését az ünnepi közülésen és a napilapokban közzé kell tenni. XIII. Az Akadémia módot fog adni a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank kiküldöttjének arra, hogy az alapítvány ügyeinek intézésében tanácskozási joggal résztvehessen és a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank elnökségét meghívja arra az ünnepi közülésre, amelyen a díj odaítélése közzé fog tétetni. Az ügyrendet elfogadta a M. T. Akadémia összes ülése 1930. január 29-én. 294