Kónya Sándor: »Magyar Akadémia állíttassék fel...« Akadémiai törvények, alapszabályok, ügyrendek 1827–1990 (A MTAK közleményei 32. Budapest, 1994)

Dokumentumok

5. A tudományos célt évről évre a M. Tud. Akadémia elnökségének előterjesztése alapján az Akadémia igazgató-tanácsa az évi költségvetés tárgyalásakor állapítja meg. Ugyanekkor határoz esetleg az igazgató-tanács arról is, vájjon nem kívánja-e célszerűségi okokból az alapítvány jövedelmét akár egészben, akár részben az alapítványi tőke gyarapítására fordítani. Az alapítványi jövedelmeknek miként történt fölhasználásáról a M. T Akadémia évi jelentéseiben beszámol. 6. Ezen alapítvány kiegészítéséül Fabriczy Kornél 1907. jűn. 5-én újból mintegy 70.000 kor. értékű értékpapírokat és egy 10,000 német bir. márkáról szóló kötelezvényt adott át az Akadémiának az eredeti alapítványnál megállapított tudományos célra. Ezen újabb alapítvány kamatait is a nemes alapító élvezi; halálával teljesen az Akadémia korlátlan tulajdonába megy át ez a tőke is, kamatait azonban életfogytiglan özvegye élvezi, mint fönt a 3. pontban. Az özvegy halála után az Akadémia ezen tőke feltétlen élvezetébe lép és kamatai szintén kizárólag tudományos célokra köteles fordítani. 7. Fraknói Vilmos alapítványa 170. §. Fraknói Vilmos ig. és t. tag 1912. január 20-án a következő levelet intézte az Akadémiához: "Tekintetes Akadémia! Azon óhajtástól vezérelve, hogy mivel Rómában az összes művelt nemzetek történeti intézeteket létesítettek, soraikból a magyar ne hiányozzék, ilyen intézet céljaira 1894-ben házat építtettem. Ez alkalommal kérelmet intéztem a tisztelt Akadémiához, hogy az intézetben egy helyet évről évre a magyar történelem egy munkásával betölteni méltóztassék. Ajánlatomat a tisztelt Akadémia elfogadván, ügyrendjébe iktatta és az intézetet évek során át megtisztelte azzal, hogy történetbúvárokat küldött oda, akik könyv- és levéltárakban végzett kutatásokkal eredményes munkásságot fejtettek ki. Mivel egészségi állapotom és előrehaladott korom nem engedik, hogy Rómában tartózkodjam és az intézetet vezessem, ismételten megújított kísérleteim pedig, amelyek az intézet biztos és állandó megalapítását célozták, sikertelenek maradtak: ama fájdalmas kényszerűség előtt állok, hogy az intézet fönntartásáról le kell mondanom. Midőn ezt a tisztelt Akadémiának bejelentem, egyszersmind ezennel ötvenezer korona névértékű négyszázalékos földhitelintézeti záloglevelet (1912. júl. 1-től kamatozó szelvényekkel) bocsátok rendelkezésére, azzal a kéréssel, hogy ezt az értéket, mint a római könyv- és levéltárakban végzendő kutatások elősegítésére és eredményeik közzétételére hivatott alapítványomat kezelésbe venni és kiküldendő bizottság útján velem egyetértően az alapítvány szabályzatát elkészíteni méltóztassék. Mély tisztelettel, Budapest, 1912. január 30. Fraknói Vilmos." Az Akadémia meleg köszönetét fejezte ki tisztelt és szeretett tagjának azon áldozatkészségért, melyet az intézet felállításával a magyar történeti és régiségtudomány érdekében tanúsított, valamint az Akadémia kiküldöttei részére felajánlott helyért is. Az intézet ügyrendjének megállapítására az összes üléstől kiküldött bizottság 1912. február 5-én tartott ülésében a következő szabályzatot hozta javaslatba, melyet február 9-én a Történelmi Bizottság és február 13-án a II. osztály is elfogadott: "Fraknói ig. és tiszt, tag 1912 január 20-án 50,000 (ötvenezer) korona névértékű 4%-os földhitelintézeti záloglevelet tett le alapítványul, azon rendelkezéssel, hogy kamatai 283