Kónya Sándor: »Magyar Akadémia állíttassék fel...« Akadémiai törvények, alapszabályok, ügyrendek 1827–1990 (A MTAK közleményei 32. Budapest, 1994)

Dokumentumok

igazgató-tanács határozata értelmében ez alapítvány tőkéjéből K 498.715.000, azaz négyszázkilencvennyolcmillió hétszáztizenötezer koronán 329 drb., azaz háromszáz­huszonkilenc darab Magyar Nemzeti Bank részvény vásároltatott. A fennmaradt K 1.285.000, azaz egymilliókétszáznyolcvanötezer korona a M. Földhitelintézetnél az 1509. számú takarékbetétkönyvben helyeztetett el (1315/1925. ikt. sz.). Ezen alapítvány felhasználására nézve a M. Tud. Akadémia a következőket rendel­te: I. A tőke mint dr. Chorin Ferenc-alapítvány kezelendő az Akadémia vagyonában. II. A tőke jövedelme a következőleg használható fel: Elsősorban a magyar közgazdasággal kapcsolatos tudományágak körében írt mű­nek, amennyiben pedig jutalomra érdemes ilyen közgazdasági mű az illető évben nincs, olyan államtudományi munka jutalmazására, amely tudományos, vagy irodalmi jelen­tőségénél fogva jutalomra méltó. Mindig az előző év folyamán megjelent, vagy kéziratban bemutatott munka jön te­kintetbe. A díjat bárkinek csak egyszer lehet odaítélni. Ha a megjutalmazott a díj odaítélése időpontjában már nincs életben, a jutalom öz­vegyét, ha özvegye nem volna, törvényes leszármazóit illeti. Törvényes leszármazók hi­ányában az Akadémia az összeget a következő években használhatja fel. III. A kamatok odaítélése tárgyában az Akadémia 1926-tól kezdve évenként janu­ár havában héttagú vegyesbizottságot küld ki javaslattételre. A vegyes bizottságba az igazgató-tanács két tagot, a II. és III. osztályok pedig szintén két —két tagot választa­nak. A bizottság elnöke a nemzetgazdasági bizottság mindenkori elnöke. A bizottság jelentését a bizottság által megbízott egyik tag szerkeszti. A nagygyű­lés kétharmad szótöbbséggel dönt. Ha a kétharmad szótöbbséget senki sem nyeri el, a nagygyűlést követő összes ülés egyszerű szavazattöbbséggel határoz. Ha a többséget ekkor sem kapja meg senki, a kamatjövedelem a következő években (alábbi VI. pont) használható fel. IV. A nagygyűlés, illetőleg az azt követő összes ülés a javaslatot a bizottsághoz is visszaküldheti újabb tárgyalás végett, vagy más bizottság kiküldését rendelheti el. V Ha ez az Akadémia pénzügyi helyzetéhez képest indokoltnak mutatkozik, az igaz­gató-tanács a költségvetés megállapításával kapcsolatosan akképpen is határozhat, hogy az alapítványi tőke kamatait két, vagy legfeljebb három éven át összegyűjti és valamely jutalmazott munka nyomdai kiállítására egy összegben fogja felhasználni. VI. Amennyiben valamely évben vagy egymás után ismételten jutalomra érdemes mű hiányában a díj nem volna kiadható, az ily módon megmaradt kamatjövedelem olyan esztendőben, amikor a bizottság több művet talál jutalmazásra érdemesnek, fel­használható lesz. Egy esztendei kamatnál nagyobb összeggel azonban egy mű szerző­je sem jutalmazható; a fennmaradó összeget az illető munka kinyomatására lehet fel­használni. 3. Duka Tivadar alapítványa Körösi Csoma Sándor emlékére 166. §. Duka Tivadar, a Magyar Tudományos Akadémia 1. tagja, azon célból, hogy hazánk halhatatlan tudósának, Körösi Csoma Sándornak emléke az Akadémia köré­ben ünnepélyes módon megörökíttessék, 1897-ben kétezer korona összeg alapítványt tett. Ez összeg a világháború folytán megsemmisült, azonban: 280

Next

/
Oldalképek
Tartalom