Kónya Sándor: »Magyar Akadémia állíttassék fel...« Akadémiai törvények, alapszabályok, ügyrendek 1827–1990 (A MTAK közleményei 32. Budapest, 1994)

Dokumentumok

becsük és jövedelmi kimutatások, egyházlátogatásról szóló jelentések, anyakönyvek és nekrologiumok kivonatai stb.; 3. a földmívelés, műipar és kereskedelem történetére vonatkozó emlékek, mint urbáriumok, céhszabályok, árszabások, vásári kiváltságok stb.; 4. a törvényhozás, közigazgatás, országos pénzügy és jogszolgáltatás történetét felvilágosító jelentések, utasítások, magán-naplók, összeírások: nevezetesebb pörök és ítéletek; 5. a külviszonyokat felderítő állami szerződések, békekötések s rájok vonatkozó követségi utasítások, jelentések; 6. egyes nevezetesebb eseményekre és személyekre vonatkozó okiratsorozatok, levelezések; 7. régi kéziratokban és könyvekben található történeti följegyzések és naplók; 8. tudományos intézetek történeti emlékei; 9. felírások; 10. levél-, könyv- és kézirattárak történeti kéziratainak és okmányainak ismertetése, kivonatai, regesták alakjában; 11. ismertető sorozata a Magyarországot s régi tartományait illető, külföldön megjelenő történeti kútfőknek, úgyszintén külföldi munkákban található magyar történeti kútfő-közlések kivonatai; 12. az Akadémiához érkező okmányok tartalomjegyzékes folyó sorozata. B) A Magyar Történelmi Emlékek, melyeknek főosztályai: a) Okmánytárak, egyes nagyobb korszakok, vidékek, hatóságok, családok vagy tárgyak szerint, oklevelekből s másnemű hivatalos és történeti érdekű magánirományokból, melyek eddig vagy egészben, vagy részeikben kiadatlanok, vagy kézen nem forgó, főkép külföldi munkákban jelenvén meg, íróink előtt nagyobbrészt ismeretlenek; vagy ha nálunk megjelentek is, részint nem jutottak még be okleveles gyűjteményeinkbe, részint igen hibásan adatnak ki. — b) Kútfőszerű történetírók. — c) Országgyűlési irományok: akták, naplók, kiadatlan törvényszövegek. — d) Magyarország diplomáciai emlékei. C) A történelmi bizottság feladatával szoros kapcsolatban lévő külön munkák. XX. Hadtörténeti bizottság 51. §. A hadtörténeti bizottságnak, mely 1909-ben szerveztetett, feladata a magyar hadtörténeti kútfők és egyéb emlékek felkutatása, kiadása és feldolgozása. Közlönye a „Hadtörténelmi Közlemények", melyet a bizottság előadója szerkeszt; ezenkívül a bizottság feladatának megfelelő egyéb kiadványokat is közzétesz, ilyenek létesítésére az előmunkálatokat megteszi, igyekszik katonai szakférfiakat működési körébe vonni s az érdeklődést a magyar hadtörténet és emlékei iránt felkelteni és ébren tartani. A történelmi bizottsággal való kapcsolat és tervszerű együttműködés létesítésére a két bizottság elnökei és előadói hivatalból tagjai mind a két bizottságnak. XXI. Archeológiai bizottság 52. §. Minthogy a Műemlékek Országos Bizottsága a műemlékek fölkeresését, lajstromozását, lerajzolását, fenntartását és helyreállítását feladatául tűzte ki, s e célja elérésére országos javadalmazást nyer, a Magyar Nemzeti Múzeum pedig főkép az őskori lelelhelyek kutatásáról s az ingó műemlékek fenntartásáról és gyűjtéséről gondoskodik: az archeológiai bizottság feladata tudományos kiadványokra szorítkozik. Jelesül a bizottság kiadja illlusztrációkkal 262