Kónya Sándor: »Magyar Akadémia állíttassék fel...« Akadémiai törvények, alapszabályok, ügyrendek 1827–1990 (A MTAK közleményei 32. Budapest, 1994)

Dokumentumok

tagokat föl is szólítnak. g) A nyilvános üléseken előforduló tárgyak sorrendjét elkészítik és kellő időben beküldik a főtitkári hivatalnak, a hírlapokban leendő közzététel végett. h) Gondoskodnak arról, hogy a pályamunkák bírálói jelentéseiket idején elkészítsék, hogy a pályázatok felett a kitűzött határnapon dönteni lehessen, i) Figyelemben tartják az osztály kiadásait és az osztály költségvetése terhére kifizetendő számlákat, illetőleg utalványokat ellenjegyzik. IV. Elhúnyt tagok végtisztelete és emlékezete 9. §. Elhúnyt tagjait az Akadémia a következő végtiszteletben részesíti: a) Az Akadémia palotájára gyászlobogót tűz ki és az elhúnyt tag ravatalára koszorút tesz. b) Ha a haláleset Budapesten fordul elő, az Akadémia tagjai részt vesznek a temetésen, és ha ez az akadémiai ülés idéjére esnék, az ülés más napra halasztatik cl. c) Ha az elhúnyt tag oly szegénységben halt el, hogy tisztességes temetése nem eszközölhető, erről az Akadémia gondoskodik. 10. §. Az Akadémia elhúnyt tagjai emlékezetét háromféle módon tiszteli meg: a) Rövid gyászjelentéssel, amellyel az elhúnyt tag halálát a főtitkár a legközelebbi összes ülésben az Akadémiának tudomására hozza, b) Nekrológgal, mely az elhúnyt életét s írói pályáját jellemző adatokat tartalmazza és az Értesítőben közzéteendő, c) Emlékbeszéddel, mely 16 nyomtatott oldalra terjedhet. — Belső tagoknál haláluk után 3 évvel zárt osztályülés dönt, hogy osztályülésben rövidebb megemlékezés, vagy összes ülésben emlékbeszéd tartassék. Utóbbihoz az összes ülés hozzájárulása is szükséges. (Minden esetben titkos szavazással, egyszerű szótöbbséggel.) Az emlékbeszéd 2 éven belül megtartandó. Kültagjairól az Akadémia rövid nekrológban emlékezik meg; emlékbeszéddel csak akkor, ha az osztály- és összes ülés szerint az elhúnytnak az Akadémiával és a magyarsággal való kapcsolata indokolja, d) Az Akadémia kiválóan érdemesült elhúnyt tagoknak képmását (arckép, szobor) palotája termeiben elhelyezi. Ezt az osztály- és összes ülés javaslatára, rendszerint az illető tag elhúnyta után 3 évvel, a nagygyűlés határozza el titkos szavazás útján. (Lásd Ak. Ért. 1934. év. 302.1.) V. Tagválasztás 11. §. A tagválasztás ajánlás alapján történik. Minden akadémiai tagnak joga van a saját alosztályába s saját tudománykörével foglalkozó szakférfiakat tagokul ajánlani; azonban egy —egy tag csak annyit ajánlhat, ahány hely az illető alosztályban üresedésben van. Az írásbeli ajánlást február végéig a főtitkári hivatalhoz kell beküldeni. E határidőn túl azon évre ajánlások el nem fogadtatnak. A beérkezett tagajánlásokat a főtitkár, osztályok és alosztályok szerint csoportosítva, kinyomtatja és az összes tagoknak megküldi. 253