Kónya Sándor: »Magyar Akadémia állíttassék fel...« Akadémiai törvények, alapszabályok, ügyrendek 1827–1990 (A MTAK közleményei 32. Budapest, 1994)
„... Magyar Akadémia állittassék fel..." Bevezető tanulmány
áthidalni, hogy kimondták, "amíg ez a létszám el nem éretik, addig az évente megüresedő levelező tagsági helyeknek csak a fele tölthető be". Lényeges változások következtek be az Akadémia belső irányítási rendszerében. Az Igazgató Tanács összetétele megváltozott. A tisztségviselők (elnök, másodelnök, főtitkár, a 4 osztályelnök és 4 osztálytitkár) mellett az osztályok 4—4 három évre választott képviselője és az osztályok 1 — 1 gazdasági szakértője alkotta. Szakértőként nem akadémiai tagot is meg lehetett választani. Osztályonként osztálytanács alakult. Tagjai voltak az elnök, másodelnök, a főtitkár, az osztályelnök, az osztálytitkár, az osztályból választott 4 belső tag, illetve a gazdasági szakértő. Az Igazgató Tanács intézte az egész Akadémia gazdasági ügyeit és szétosztotta az osztályok között a pénzügyi kereteket. Az osztálytanács feladata „az illető osztály anyagi ügyeinek autonom intézése" volt. Az Akadémia költségvetését az Igazgató Tanács javaslatára az összes ülés hagyta jóvá. Bár az Igazgató Tanácsról szóló fejezet csak a gazdasági ügyeket tünteti fel a tanács működési területeként, az alapszabály XI. fejezete az „Átmeneti intézkedések" ennél jóval kiterjedtebb hatáskört vázol fel, igaz csak három évre a reformok továbbvitele érdekében. így pl. az Igazgató Tanácsra várt az Akadémia korszerű feladatainak a „tüzetes" meghatározása, a szükséges szervezeti változások tervének, az alapszabálymódosítási javaslatoknak a kidolgozása. Az Igazgató Tanács részt vett a tagválasztások előkészítésében is, állásfoglalását a választás előtt az osztályüléssel, illetve a nagygyűléssel ismertetni kellett. Az alapszabálynak 58. § d/pontja kimondta: „Az osztálytanács az osztállyal, az Igazgató Tanács az összes üléssel egyetértésben irányítja mind szellemi, mind anyagi téren az Akadémia életét". Az Igazgató Tanács kibővült funkciójával a későbbi elnökség, az osztálytanács a későbbi osztályvezetőség előképének is tekinthető. Változások történtek a döntési fórum rendszerében is. Az Igazgató Tanács átalakulása miatt szükségtelenné vált az elegyes ülés, funkcióját az összes ülés vette át (elnök, másodelnök, főtitkár választása). Az összes ülés hatáskörébe került az alapszabály módosításának joga. Kétharmados szótöbbség kellett az indítvány elfogadásához. Ha nem kapta meg a szükséges szavazatot 4 hét múlva újra szavaztak. Ha a szükséges többséget ekkor sem kapta meg, "levétetett napirendről". Az osztályülés választotta nemcsak az osztályelnököt, hanem az osztálytitkárt is (az osztálytitkárt korábban a nagygyűlés választotta). A nagygyűlés hatásköre lényegében a tagválasztásra szűkült, illetve ennek keretében történt az osztályok javaslata alapján a jutalmak odaítélése, új jutalomtételek kitűzése. (A szöveg ugyan az Igazgató Tanács tagja választását is tartalmazza a nagygyűlési funkciók között, de az Igazgató Tanácsról szóló fejezetben nem található a nagygyűlés által választott igazgató tanácsi tag.) Változás következett be a tisztújítás módjában, a vezetők cseréjében. Az elnököt továbbra is három évre választották, de kétharmados szótöbbséggel a korábbi egyszerű szótöbbséggel szemben és a következő ciklusra nem lehetett újraválasztani. Ugyanez vonatkozott a másodelnökre is. Ha az elnök az I. vagy II. Osztályhoz tartozott, a másodelnököt a III. vagy IV. Osztály rendes tagjai közül kellett választani. A választás úgy történt, hogy mindegyik osztály a soros osztály rendes tagjai közül 2—2 személyt jelölt titkos szavazással kétharmados szótöbbséggel az összes ülésnek, amely az osztályok jelöltjeiről szavazott. A főtitkárt az új alapszabály szerint nem élethossziglan, hanem öt évre választották kétharmados szótöbbséggel. A főtitkár újraválasztható volt. 24
