Kónya Sándor: »Magyar Akadémia állíttassék fel...« Akadémiai törvények, alapszabályok, ügyrendek 1827–1990 (A MTAK közleményei 32. Budapest, 1994)

Dokumentumok

hónap leteltével a kölcsönvett könyveket is saját költségükön és megfelelő értékbiztosítással. A kik e kötelességüknek meg nem felelnek, azoknak a könyvtár nem kölcsönöz ki többé könyveket. 181. §. A kik nem tagjai az Akadémiának, azok vagy valamely akadémiai tag jótállása mellett, vagy a kért mű értékéhez szabott pénzbeli biztosíték mellett kaphatnak ki könyveket. 182. §. Oly munkák, melyekre a könyvtárakban folytonos szükség van; továbbá ritka munkák, a melyeket elvesztés esetében nehéz pótolni; sok kötetű munkák egyes kötetei (kivéve az olyan munkákat, melyeket a könyvtár több példányban bír), csak az akadémia elnökségének beleegyezésével kölcsönözhetők ki. Rendkívül értékes kéziratok, codexek, csakis egyes kivételes esetekben kölcsönözhetők ki, mindenkor az Akadémia elnökségének egyenes rendeletére. 183. §. A kölcsönzésekről két kölcsönkönyv vitetik, a melyek egyikében a kölcsönadott könyvek czíme, másikban a kölcsönvevők neve iratik ki vezérszóul, mind a kettőbe a kölcsönadás napja és a visszatérítés határideje bejegyeztetik. A térítvények gondosan őrzendők s csak a könyvek visszaadása után adatnak vissza. 184. §. A M. T. Akadémia könyvtárát a külföldre kölcsönként könyvek, kéziratok és levéltári darabok tekintetében kötelezik az Akadémiák Nemzetközi Szövetsége harmadik nagygyűlésének Bécsben 1907 májusában (a kölcsönösségi viszonyhoz hozzájárult Akadémiák által) megállapított szabályai, melyekhez az M. T Akadémia nevében ennek képviselői (82. §.) hozzájárultak. III. Irodalomtörténeti okiratokat illető szabályok 185. §. Az Akadémia okirattárában őrzött irodalomtörténeti vonatkozású újabbkori (1772-től) kéziratoknak, ú. m. magyar írók kiadott és kiadatlan munkáinak, naplóinak, jegyzeteinek, levelezéseinek kiadása az irodalomtörténeti bizottságnak van fentartva. 186. §. Ezeknek akár egész teijedelemben, akár kivonatban közzétételét, egyeseknek csak kivételes esetekben, maga a bizottság engedheti meg. 187. §. Az Akadémia mindazáltal e kéziratoknak tudományos értékesítésétől nem akarván a szakférfiakat elzárni, a fönt említett kéziratoknak tanulmányozását történeti és irodalomtörténeti munkák íróinak megengedi; olyképpen, hogy azok úgy a fölhasználás czélját és módját, mint a fölhasználandó kéziratokat írásban jelentik be az irodalomtörténeti bizottság elnökének, a ki az engedélyt szintén Írásban adja ki. Ez Írásbeli bejelentést akadémiai tagok közvetlenül, mások pedig egy akadémiai tag ajánlásával intézik a bizottság elnökéhez, a ki a tőle adott engedélyeket a bizottságnak utólag tudomására hozza. 188. §. A mennyiben az elnök saját felelősségére nem volna hajlandó az engedélyt megadni, a kérvényt a bizottság elé terjeszti. 189. jj. Élő írók munkáit és levelezéseit csak az illetőknek irott engedélyével teheti közzé és bocsáthatja a tanulmányozók rendelkezésére. 190. §. A kéziratok felhasználása nem-akadémiai tagoknak csak a könyvtár helyiségében engedhető meg. 234