Kónya Sándor: »Magyar Akadémia állíttassék fel...« Akadémiai törvények, alapszabályok, ügyrendek 1827–1990 (A MTAK közleményei 32. Budapest, 1994)

Dokumentumok

pítására használja föl, és a kitűzendő kérdést a nemzetgazdasági tudományok köréből válaszsza. A kérdést, a nemzetgazdasági bizottság javaslatára és a II. osztály fölterjesztésére, az Akadémia tűzi ki. A pályadíj (800 korona) csak absolut tudományos becsű munkának ítéltetik oda. Ha a másodízben kihirdetett jutalomra önálló becsű munka nem érkezik, a jutalom az Akadémia alaptőkéjéhez csatoltatik. A jutalmazott munkát szerzője kiadni tartozik, ha ezt egy év leforgása alatt nem teszi, a tulajdonjog az Akadémiára száll. A jutalomdíj minden három év elteltével (1909., 1912., 1915. stb.) tűzetik ki. 57. Udvardy Cherna János alapítványa 140. §. Udvardy Cherna János akadémiai t. tag 1882. márczius 6-án akadémiai tagságának félszázados jubileuma alkalmából kétszáz forintot küldött be a M. Tud. Akadémiához oly kéréssel, hogy azon összeg tőkésíttessék és kezeltessék alapítványilag; 24 — 24 év során csatoltatnának az egyes évi kamatok mindig a tőkéhez s fordíttatnának ennek fokozatos gyarapítására és csak minden huszonötödik évben kerülne az ez évben esedékes kamatjövedelem kiadás és felhasználás alá, mire nézve azonban nem kiván semmi különös czélt kitűzni, hanem teljesen szabad kezet kiván engedni az Akadémia nagygyűlésének. Egyúttal óhajtását fejezi ki, hogy az alap Jubiláris-alapnak neveztessék. Az összes-ülés 1882. márczius 27-én megállapította, hogy ez alapítványnak huszonnégy éven át felszaporodott kamatai mindenkor a huszonötödik évben felhasználtassanak az Akadémia azon évi nagygyűlésén megállapítandó czélra. Az 1907. évi nagygyűlés elhatározta, hogy ez alapítványnak kamatai a mérnöki szakirodalom körébe tartozó munka támogatására fordíttassanak. Tekintettel arra, hogy az esedékes összeg minden 25-ik évben áll rendelkezésre, legczélszerűbb, ha a mérnöki irodalom épen 25 éves történetének megiratására fordíttatik. A további intézkedés a III. osztály teendője. 58. Ifj. Bojári Vigyázó Sándor-alapítvány 141. §. Bojári Vigyázó Sándor cs. és kir. kamarás és neje szül. báró Podmaniczky Zsuzsánna 1895. május hó 4-ikén kelt nyilatkozatukban elhúnyt fiuk, ifj. Bojári Vigyázó Sándor emlékére, a magyar történelem előmozdítása czéljából 20,000 frtnyi összeget ajánlottak fel oly kikötéssel, hogy az alapítvány jövedelmeinek bizonyos része a magyar történelem (ideértve a magyar jog és magyar műveltség történetét is) köréből vett pályakérdések jutalmazására szolgáljon. Az Akadémia az alapítvány évi kamatainak négyötöd részét (a száz koronánál kisebb összeg elhagyásával kikerekítve) évenként 1906, 1907 és 1908-ban a II. osztály, 1909-ben a III. osztály javaslatára (a körébe tartozó tudományok és találmányok történetéből) vett és mindenkor zárt pályázat útján kitűzött feladat vagy feladatok jutalmazására fordítja, az évi sorrend ugyan így ismétlődvén továbbra is. Az alapítvány évi jövedelmeinek egy-ötöd része (valamint a négy-ötöd részéből a kikerekítés után fenmaradt és száz koronánál kisebb összeg), végre a pályázat sikertelensége esetében a ki nem adott pályadíjak is az alapítvány tőkéjéhez csatoltatnak. Ez okból az alapítvány állása az Akadémia évi számadásaiban mindenkor külön nyilvántartandó és a gróf Vigyázó család legidősebb ága fejének bemutatandó. 227