Kónya Sándor: »Magyar Akadémia állíttassék fel...« Akadémiai törvények, alapszabályok, ügyrendek 1827–1990 (A MTAK közleményei 32. Budapest, 1994)

Dokumentumok

ból, hogy az Akadémia minden három évben „A Magyar Kereskedelmi Csarnoknak Széchenyi-adománya" czím alatt, a kereskedelmet közvetlenül érdeklő tudományos kérdésre pályázatot hirdessen. A pályakérdést a nemzetgazdasági bizottság javaslatára és a II. osztály fölterjesztésére az Akadémia tűzi ki. A pályadíj csak absolut tudományos becsű munkának Ítéltetik oda. Ha ilyen nem érkezik be, a pályakérdés újból kitűzendő. Ha a másodízben kihirdetett jutalomra önálló becsű munka nem érkezik, a jutalom az Akadémia alaptőkéjéhez csatoltatik. A jutalmazott munka a szerző tulajdona marad, a ki azonban köteles azt egy év lefolyása alatt közrebocsátani és egy példányt a Kereskedelmi Csarnoknak beküldeni. Ha a szerző egy év alatt ki nem adja, a munka az Akadémia tulajdonába megy át. 32. Kóczán Ferencz alapítványa 117. §. Túzberki Kóczán Ferencz 1887 junius 6-án kelt alapító-levelében 24.000 koronát alapított oly czélból, hogy kamatjából 100 db arany adassék évenként a pályatársai között legjobb történeti színmű szerzőjének; és 4000 koronát, melynek évi 200 korona kamatából e pályázat bírálói díjaztassanak. Ehhez képest: a) Az Akadémia évenként a pályázó színművek tárgykörét akkép jelöli ki, hogy e körök kisebb korszakokban, az ősmondákon kezdve az egész magyar történelmet felöleljék 1848-ig. Csak akkor áll szabadságában az Akadémiának, korszak kijelölése nélkül is, általában magyar történeti színművekre tűzni ki a jutalmat, ha a korszakok chronologiai rendben egyszer már kitűzettek. b) A színművek lehetnek tragédiák, vígjátékok és középfajú drámák; a mondai alapon írt színművek ép úgy nincsenek kizárva a pályázatból, mint a csak történeti hátterűek. Súly fektetendő a színszerűségre; a verses forma előnyéül tekintetik a műnek hasonló vagy közel hasonló társak fölött. c) A jutalom a viszonylag legjobb műnek is mindig kiadatik, még pedig megosztatlanul. Ha egyetlen pályamű sem érkezik, a ki nem adott jutalom a következő évihez csatoltatik. d) Ha valamelyik évben a jutalom, sikerültebb pályaművek nem létében, oly színműnek adatnék ki, mely a bírálók véleménye szerint nem áll irodalmi színvonalon, ugyané tárgykör mindaddig újra kitűzendő, míg a jutalmat oly színmű nem nyeri, mely megüti az irodalom színvonalát. e) Ha már négy—öt oly színmű jutalmaztatott, melyek legalább az irodalom színvonalán állnak: Magyar Történeti Színműtár a Kóczán-alapítványból czím alatt egy gyűjtemény indítandó meg (I., II., III. stb. kötet megjelölésével a czímlapon), melyben az így jutalmat nyert színművek kiadandók. A szerzőnek jutalmat nyert színműve tulajdona marad, s így ki is adhatja bármikor, azonban e gyűjtemény számára díj nélkül tartozik átengedni. A gyűjtemény kiadhatása végett egy vagy két évre a pályázat felfüggesztetik, s a ki nem adott jutalomból s bírálói díjból fedeztetnek a kiadások költségei. f) A Kóczán-jutalomért versenyző pályamunkák beadásának állandó határnapja május 31-ike, a jutalom kiadásáé pedig az erre következő deczember 3-ika, az alapító nevenapja. g) A pályaművek megbirálásában az osztály által választandó három akadémiai tag jár el. Ezek közös értekezleten határozzák el, melyik mű nyerje el a jutalmat, melyik dicsértessék meg. Ezután választanak magok közül egy előadót, a ki saját felelőssége alatt értekezik az egész pályázatról, és ennek, közmegállapodás szerint, alaposan okadatolva, adja elő eredményét. Ha a jutalom oly műnek adatik ki, mely nem áll irodalmi 214