Kónya Sándor: »Magyar Akadémia állíttassék fel...« Akadémiai törvények, alapszabályok, ügyrendek 1827–1990 (A MTAK közleményei 32. Budapest, 1994)

Dokumentumok

iránti tiszteletből kifolyólag", Stuttgartban 1902. évi márczius 18-án „mint bold. atyja születésének 112-dik, halálának 44. évfordulónapján", árfolyam szerint 204,827 kor. értéket képviselő értékpapírokat adott át a M. Tud. Akadémiának egy „néhai Fabriczy Sámuel emlékére alkotott alapítvány" czéljaira, még pedig a következő feltételek alatt: 1. Az alapítvány tőkeértéke épségben megőrzendő, tehát a fel nem használt évi jövedelem mindenkor az alapítványi tőkéhez csatolandó. 2. Élete fogytáig Fabriczy Kornél a mintegy 7980 német birodalmi márkát tevő kamatokból évente 7500 márkát vett igénybe, mely összeget neki a pénztár két részletben, január 1. és julius 1. megküldte. 3. Halála után (mikor az Akadémia a letett értékpapírokat esetleg másokkal fölcserélheti) a 7980 német bir. márkát tevő kamatokból özvegyének, szül. Ziegler Zsófia úrnőnek évenként január 1. és julius 1. két részletben ezer —ezer, összesen kétezer márka, barátjának, Fletzer Ignácz nyug. m. államvasuti felügyelőnek pedig egyidejűleg ötszáz—ötszáz, összesen egyezer márka, mind a kettőnek éltök fogytáig minden levonás nélkül megküldendő. Az életjáradékok kifizetésére szükséges összegen felüli évi jövedelem vagy az alapítvány czéljainak megvalósítása vagy a tőke növelésére fordítandó. 4. Az alapítvány egész évi jövedelme „tisztán és kizárólag valamely tudományos czélra" (nem pedig folyó kiadások részbeni fedezetére) fordítandó. 5. A tudományos czélt évről —évre a M. Tud. Akadémia Elnökségének előterjesztése alapján az Akadémia Igazgató-Tanácsa az évi költségvetés tárgyalásakor állapítja meg. Ugyanekkor határoz esetleg az Igazgató-Tanács arról is, vájjon nem kivánja-e czélszerüségi okokból az alapítvány jövedelmét akár egészben, akár részben az alapítványi tőke gyarapítására fordítani. Az alapítványi jövedelmeknek miként történt fölhasználásáról a M. Tud. Akadémia évi jelentéseiben beszámol. 6. Ezen alapítvány kiegészítéséül Fabriczy Kornél 1907. jun. 5. újból mintegy 70,000 kor. értékű értékpapírokat és egy 10,000 német bir. márkáról szóló kötelezvényt adott át az Akadémiának az eredeti alapítványnál megállapított tudományos czélra. Ezen újabb alapítvány kamatait is a nemes alapító élvezi, de halálával teljesen az Akadémia korlátlan tulajdonába megy át ez a tőke is, de kamatait életfogytiglan özvegye élvezi, mint fönt a 3. pontban. Az özvegy halála után az Akadémia ezen tőke feltétlen élvezetébe lép és kamatait szintén kizárólag tudományos czélokra köteles fordítani. 15. A pesti hazai első takarékpénztár-egyesületnek Fáy András nevére tett alapítványa 103. §. A Pesti Hazai Első Takarékpénztár-egyesület, alkotója, Fáy András érdemei kegyeletes elismeréseül, nevére alapítványt tett, melynek álladéka egyszcrsmindenkorra változhatatlanul o. é. húszezer forintban, évi kamata pedig minden levonás, de viszont a kamatok kamatozása nélkül o. é. ezer forintban állapíttatott meg. Az alább következő határozmányok szerint ki nem adott díjak szintén kamatoztatás, de egyszersmind levonás nélkül is, jelen szabályzat értelmében leendő felhasználásukig, az alapító takarékpénztárnál maradnak és kezeltetnek. Ez alapítvány kezelését a pesti hazai első takarékpénztár magának tartotta fenn, a jutalmak kihirdetését és odaítélését a M. Tud. Akadémia gyakorolja. 1. A pesti hazai első takarékpénztár-egyesület ez alapítvány kamataiból minden három évben (1907., 1910., 1913., 1916. stb.) pályázat útján 6000 korona jutalmat tűz ki 202