Kónya Sándor: »Magyar Akadémia állíttassék fel...« Akadémiai törvények, alapszabályok, ügyrendek 1827–1990 (A MTAK közleményei 32. Budapest, 1994)
Dokumentumok
zárja ki azt, hogy a be nem küldött munka, melyről a tagoknak tudomásuk van, szintén ne pályázhasson. A díj névtelenül megjelent munkának is odaítélhető s ez esetben a szerző, ha a díjat fel kívánja venni, szerzőségét igazolni tartozik. b) Ilyen munka hiányában oly publicista általános hírlapírói működésének jutalmazására fordítandó a díj, kinek egész tevékenysége arra érdemesnek ítéltetik. De ugyanegy író általános hírlapírói működéseért 10 év alatt kétszer meg nem jutalmazható; egyes művek azonban megjutalmazhatók, tekintet nélkül arra, hogy szerzőjök a díjat előzetesen már megnyerte-e vagy sem. A megjutalmazott mű a szerző tulajdona marad. A publicistikai díj felől egy, az Akadémia II. és I. osztályaiból kiküldött bizottság előterjesztése alapján a nagygyűlés dönt. E bizottság elnöke a II. osztály elnöke, vagy akadályoztatása esetén valamely ilyenül megválasztott tiszteleti tagja; tagjai közül kettőt a II., kettőt az I. osztály választ. c) Valahányszor az Akadémia az alapívány három évi kamatait sem az ezen időn belül nyomtatásban megjelent valamely irodalmi munkának, sem publicistikai általános hírlapírói működés megjutalmazására fordíthatónak nem véli: a hatezer korona fele a Magyar írók Segélyegyletéé, másik fele a Hírlapírók Nyugdíjintézetéé lesz, s ez intézetek ez összegeket ne mint alapítványt kezeljék, melynek csak kamatai kcrülhetének elosztás alá, hanem az egészet a szükséghez képest segélyezésekre szánják. 6. Bulyovszky Gyula alapítványa 95. §. Néhai Bulyovszky Gyula végrendeletileg 2000 frt alapítványt tett az Akadémia részére, azzal a rendelkezéssel, hogy annak kamataiból két évenként (a páratlan számú években) meg nem osztható 200 frt jutalom tűzessék ki ódai költeményre, melynek tárgya lehetőleg a magyar nemzet hazafias küzdelmeinek érzelem- és eszmeköréből vétessék. Ehhez képest az Akadémia két évenként, a nagygyűlésen tűzi ki a 400 korona pályadíjat. A jutalom csak önálló becsű műnek adatik ki. Ha ily mű a pályázók között nem volna, a jutalom a következő évre ismét kitűzetik, s ha akkor sem akadna jutalomra érdemes munka, a következő évben esedékessé váló 400 koronához csatoltatik, úgy hogy 800 korona pályadíj tűzetik ki. Ha a pályázat akkor is sikertelen lenne, a négy évi kamat (800 kor.) az Akadémia rendelkezésére marad és a nyelv- és széptudományi osztály javaslata alapján, valamely, a lefolyt négy év alatt nyomtatásban megjelent, jutalmat nem nyert, a szépirodalmat emelő, eredeti magyar műnek utólagos jutalmazására fordítandó. E mű lehet óda vagy másnemű költemény, regény vagy beszély, esetleg tárczasorozat, vagy akár kötött vagy kötetlen beszédben írt jeles vígjáték. Az Akadémia a jutalmat esetleg szorosabban meghatározott tárgyú ódai pályázatra is kitűzheti, ha annak tárgya a fentebb meghatározott körbe sorozható. 7. Bük László alapítványa 96. §. Felső-pulyai Bük László 1882. április 15-én kelt alapítói-levelével 320 hold kiterjedésű tóti erdőbirtokát a Magy. Tudom. Akadémiának birtokába bocsátotta oly feltétel alatt, hogy azt az Akadémia adja el, az árából befolyó pénzt tőkésítse s kamatait évenként a tőkéhez csatolja mindaddig, míg az összeg akkorává növekszik, hogy annak 197