Kónya Sándor: »Magyar Akadémia állíttassék fel...« Akadémiai törvények, alapszabályok, ügyrendek 1827–1990 (A MTAK közleményei 32. Budapest, 1994)

Dokumentumok

zárja ki azt, hogy a be nem küldött munka, melyről a tagoknak tudomásuk van, szintén ne pályázhasson. A díj névtelenül megjelent munkának is odaítélhető s ez esetben a szerző, ha a díjat fel kívánja venni, szerzőségét igazolni tartozik. b) Ilyen munka hiányában oly publicista általános hírlapírói működésének jutalma­zására fordítandó a díj, kinek egész tevékenysége arra érdemesnek ítéltetik. De ugyan­egy író általános hírlapírói működéseért 10 év alatt kétszer meg nem jutalmazható; egyes művek azonban megjutalmazhatók, tekintet nélkül arra, hogy szerzőjök a díjat előzetesen már megnyerte-e vagy sem. A megjutalmazott mű a szerző tulajdona marad. A publicistikai díj felől egy, az Akadémia II. és I. osztályaiból kiküldött bizottság előterjesztése alapján a nagygyűlés dönt. E bizottság elnöke a II. osztály elnöke, vagy akadályoztatása esetén valamely ilyenül megválasztott tiszteleti tagja; tagjai közül ket­tőt a II., kettőt az I. osztály választ. c) Valahányszor az Akadémia az alapívány három évi kamatait sem az ezen időn be­lül nyomtatásban megjelent valamely irodalmi munkának, sem publicistikai általános hírlapírói működés megjutalmazására fordíthatónak nem véli: a hatezer korona fele a Magyar írók Segélyegyletéé, másik fele a Hírlapírók Nyugdíjintézetéé lesz, s ez inté­zetek ez összegeket ne mint alapítványt kezeljék, melynek csak kamatai kcrülhetének elosztás alá, hanem az egészet a szükséghez képest segélyezésekre szánják. 6. Bulyovszky Gyula alapítványa 95. §. Néhai Bulyovszky Gyula végrendeletileg 2000 frt alapítványt tett az Akadémia részére, azzal a rendelkezéssel, hogy annak kamataiból két évenként (a páratlan számú években) meg nem osztható 200 frt jutalom tűzessék ki ódai költeményre, melynek tár­gya lehetőleg a magyar nemzet hazafias küzdelmeinek érzelem- és eszmeköréből vé­tessék. Ehhez képest az Akadémia két évenként, a nagygyűlésen tűzi ki a 400 korona pálya­díjat. A jutalom csak önálló becsű műnek adatik ki. Ha ily mű a pályázók között nem volna, a jutalom a következő évre ismét kitűzetik, s ha akkor sem akadna jutalomra ér­demes munka, a következő évben esedékessé váló 400 koronához csatoltatik, úgy hogy 800 korona pályadíj tűzetik ki. Ha a pályázat akkor is sikertelen lenne, a négy évi kamat (800 kor.) az Akadémia rendelkezésére marad és a nyelv- és széptudományi osztály javaslata alapján, valamely, a lefolyt négy év alatt nyomtatásban megjelent, jutalmat nem nyert, a szépirodalmat emelő, eredeti magyar műnek utólagos jutalmazására fordítandó. E mű lehet óda vagy másnemű költemény, regény vagy beszély, esetleg tárczasorozat, vagy akár kötött vagy kötetlen beszédben írt jeles vígjáték. Az Akadémia a jutalmat esetleg szorosabban meghatározott tárgyú ódai pályázatra is kitűzheti, ha annak tárgya a fentebb meghatározott körbe sorozható. 7. Bük László alapítványa 96. §. Felső-pulyai Bük László 1882. április 15-én kelt alapítói-levelével 320 hold ki­terjedésű tóti erdőbirtokát a Magy. Tudom. Akadémiának birtokába bocsátotta oly fel­tétel alatt, hogy azt az Akadémia adja el, az árából befolyó pénzt tőkésítse s kamatait évenként a tőkéhez csatolja mindaddig, míg az összeg akkorává növekszik, hogy annak 197

Next

/
Oldalképek
Tartalom