Kónya Sándor: »Magyar Akadémia állíttassék fel...« Akadémiai törvények, alapszabályok, ügyrendek 1827–1990 (A MTAK közleményei 32. Budapest, 1994)
„... Magyar Akadémia állittassék fel..." Bevezető tanulmány
tásköre. Az osztályülés választotta három évre az osztályelnököt és javaslatot tett az éves költségvetésre. Elmaradt az alapszabályból az az előírás, amely a budapesti rendes tagok számára kötelezővé tette az üléseken való részvételt, e helyett a rendes tagok kötelezettségei között szerepelt az, hogy folyamatosan részt vesznek az Akadémia munkájában. Lényeges változás következett be a tagválasztás módjában. Minden tagot az illetékes osztály titkos szavazással kétharmados szótöbbséggel ajánlhatott a nagygyűlésnek, amely titkos szavazással, szintén kétharmados szótöbbséggel választhatta taggá. Kimaradt az a paragrafus, amely tiltotta „az esedező levéllel, s utánajárással keresni a taggá választást". A hat osztályt három osztályba vonták össze. Osztályonként újra szabályozták és felemelték a rendes tagok számát. Az I. (nyelv- és széptudományi) osztálynak 6 tiszteleti és 12 rendes tagja, a II. (bölcsészeti, társadalmi és történeti tudományok) osztálynak 9 tiszteleti és 24 rendes tagja volt. Ugyanennyiben állapították meg a III. (természeti- és matematikai tudományok) osztály tagjainak számát. Az eddigi 42 rendes tag száma 60ra emelkedett. Legnagyobb növekedés a III. Osztálynál következett be, ahol a rendes tagok száma 10-zel nőtt. A 24 tiszteleti taggal a szavazati joggal rendelkezők száma 84 lett. A levelező és a külföldi tagok számát nem határozták meg. Visszaállították az 1854-ben javasolt, de az udvar által megváltoztatott szövegét az Akadémia célját megfogalmazó mondatnak ("...a tudomány és irodalom magyar nyelven művelése és terjesztése"). Elmaradt a dráma-írásra való buzdítás és alapszabályokból, továbbá az a tevékenység, amelynek keretében évente értékelték a magyar nyelven megjelent munkákat és a legjobbakat jutalmazták. Az Akadémia más hazai tudományos szervezetekkel is igyekezett kiépíteni és szervezetté tenni kapcsolatait. Új elemként került be az alapszabályba az a paragrafus, amely lehetővé tette a nagygyűléseken az Akadémia által meghívott hazai tudományos egyesületek képviselőinek részvételét, az osztályüléseken tanácskozási joggal. Új feladatként rögzítették az Akadémia véleményezési kötelezettségét azokban a tudományos kérdésekben, amelyekben a törvényhozás vagy a kormány kéri. Változott a tisztségviselők elnevezése is, az alelnökből másodelnök lett, a titoknokból főtitkár. Egyértelműen fogalmazódott meg bizonyos fajta munkamegosztás, a főtitkár és az Igazgató Tanács által választott gondnok között. A főtitkár az Akadémia határozatainak „szellemi téren" a végrehajtója, a gondnok „anyagi téren". A báró Eötvös József, Arany János, Csengery Antal által alkotott alapszabály tartósnak bizonyult. A stiláris és néhány részlet módosítástól eltekintve 76 évig volt érvényben. A kisebb módosítások a következők voltak. 1881-ben a nagygyűlés elé olyan javaslatot terjesztettek, hogy a másodelnököt ne lehessen újraválasztani a következő ciklusra. Az alapszabályok az elnök választást úgy szabályozták, hogy az elegyes ülés választja az elnököt 3 évre, az újraválasztás lehetőségével. Ugyanez a szabály vonatkozott a másodelnökre is. A kialakult gyakorlat az volt, hogy mind az elnököt, mind a másodelnököt újra meg újra megválasztották. Az indítványt azzal indokolták, hogy számos olyan tagja van az Akadémiának, akik a másodelnöki funkciót jól be tudnák tölteni, a „változatosság elvének" érvényesítésével a felső vezetés szakmai összetételét is kedvezőbbé lehetne tenni. A módosítást elfogadták, de nem iktatták az alapszabályokba, mert előbb az alapszabály-módosítás eljárását kellett szabályozni. így született meg 1882ben egy új szakasz, amely az alapszabályok megváltoztatásának módját írta elő. 17
