Kónya Sándor: »Magyar Akadémia állíttassék fel...« Akadémiai törvények, alapszabályok, ügyrendek 1827–1990 (A MTAK közleményei 32. Budapest, 1994)

Dokumentumok

b) Elfogadandónak ugyan jelen állapotjában is, de óhajt némely észrevételeket a kézirat szerzőjével közöltetni, annak tetszése szerint leendő haszonvétel végett? vagy c) Csak bizonyos észrevételek tekintetbe vétele után, s így föltételesen tartja-e a kéziratot elfogadhatónak, vagy d) Kereken visszaadandónak? Végül a véleményeknek olvasható leiratását, s a kitűzött határidőig beküldését várja a titoknoki hivatal; fontos akadályok esetében pedig legalább ezek iránti tudósítást. 68. A feltétellel vagy a nélkül elfogadott kéziratokról a vizsgálók észrevételei használat végett az illető szerzőkkel közöltetnek; a kereken visszamenőkről szólók nem. 69. A mely kézirat eredetiként adatik be, s vizsgáltatásából kitetszenék, hogy fordítás vagy plágium, az akadémia által egyszerűen mellőztetik. 70. Az akadémia minden kiadványaiban az akadémia helyesírása használtatik. Nyelvtudományi pályairatokban s kiadás végett beadott s elfogadott kéziratokban szabadságában áll a szerzőnek saját helyesírást követni. 71. A nyomtatás végett elfogadott kéziratok a munka fontossága, sürgetőleg szükséges volta s az akadémiai pénzerő által feltételezett sorban mennek sajtó alá, melyet az elnökség határoz el. 72. Ha valamely szerző bizonyos munka kiadhatása végett, mely tárgyánál fogva csekély kelettel bíztat, pénzbeli segedelemért folyamodnék, a munka szigorú vizsgálat alá vétetik, s ha jelesnek Ítéltetik, s megjelenése az irodalom és tudomány előmozdítására szolgálónak: az igazgatóság segédpénzt rendelhet. VI. Akadémiai Almanach 73. Az évenként nagy gyűlés után kiadandó Névkönyv tárgyai: a) Rövid naptár, az ülések sorával és pályázatok határnapjaival; b) Személyes állapot; c) Alapszabályok; d) Ügyrend; e) Azon tudományos testületek sora, melyekkel az akadémia csereviszonyban áll; f) Tagok munkálatai; g) Elhúnyt tagok névsora eleitől fogva; h) Azok folytatólagos életrajzai; i) Tagok földirati lajstroma; k) Az akadémiai nyomtaványok sora; 1) Névmutató. Negyedik fejezet Jutalmak és pályázatok 74. Minden évben más-más osztály ajánl AKADÉMIAI NAGY JUTALOMRA és másod vagyis MARCZIBÁNYI-JUTALOMRA köréhez tartozó munkát oly módon, hogy mindig a legközelebb lefolyt hat évi időközben megjelent, illető szakbeli, munkák vétessenek tekintetbe. Az osztályok sorára nézve: 1861-ben (1855—60-ról) a nyelvtudományi, 1862-ben (1856 —61-ről) a történettudományi, 1863-ban (1857-62-ről) a természettudományi, 1864-ben (1858-63-ról) a mathematikai, 1865-ben (1859-64ről) a philosophiai, végre 1866-ban (1860 —65-ről) a törvénytudományi osztály körébe eső munkák legjobbika nyeri a nagy jutalmat. 75. Az ötven aranyból álló Marczibányi-jutalom mindenkor azon munkának adandó, mely az akadémiai nagy jutalmat nyert munkához vagy munkákhoz becsben legközelebb állónak fog az illető osztály által ítéltetni: az eljárás e jutalom körül tökéletesen 125