Domsa Károlyné, Fekete Gézáné, Kovács Mária (szerk.): Gondolatok a könyvtárban / Thoughts in the Library (A MTAK közleményei 30. Budapest, 1992)
KÖNYVTÁR ÉS HAGYOMÁNY – LIBRARY AND TRADITION
F. Csanak Dóra Személyzeti kérdések A Teleki-család alapítólevelében vállalta, hogy gondoskodik a könyvtárőr fizetéséről s egyben magának tartotta fenn a kinevezés jogát. Az első kinevezett könyvtárnok 1835-ben Petrovics Fridrik lett volna, akinek éppen a történeti másolatok összegyűjtése terén nagy érdemei voltak. Minthogy azonban 1836-ban Münchenben meghalt, nem foglalhatta el állását. A Könyvtár megnyitása előtt 1835-1837 között Czuczor Gergely, 1837-1847 között pedig Szalay László segédjegyző és levéltárnok gondozta a kéziratokat; a könyvek és kéziratok számbavételét és felállítását 1844-ben Toldy titoknok végezte el írnokok segítségével. Petrovics utódjául csak 1851-ben nevezte ki a Teleki-család Hunfalvy Pált, akinek az erről szóló Toldy-fogalmazta, de Teleki elnök nevében 1851. VI. 7-én küldött értesítésében a következő mondat olvasható: „Családom meg van győződve, hogy az általa intézetünknek felajánlott gyűjtemény kegyed gondjai alatt mind épségben meg fog őriztetni, mind különösen a kézirattár minél előbb részletes lajstromot fog nyerni, az egész könyvtár pedig a kegyed fő felvigyázata alatt teljes rendbe jőni." 3 Ez a remény nem teljesült; hamarosan kiderült, hogy a kéziratgyűjtemény feldolgozásával külön embert kell megbízni. Az 1857. V. 25-i kisgyűlésen Toldy előadta, hogy az éremtár rendezése és lajstromozása elkészült, az őmek, Érdy Jánosnak ezután igen kevés a teendője, „másfélül azonban a kézirattár, mióta Jancsó, Döbrentei, Rácz, Podhradszky és Czech-gyűjteményeikkel oly tekintélyesen szaporodott, és eredeti okmányok szép számával is bír már, elsődleges szükség volna egy az okmánytanban és kéziratismében szakilag is beavatott őrre, miszerint annak részletes feldolgozása eszközöltessék", 3 3 s javasolja, hogy az eddig Érdynek kifizetett díjat adják egy kézirattárosnak. Paur Ivánt ajánlotta erre a posztra, aki a Nemzeti Múzeumban az említett két gyűjteményben működött. Paur 1858. V. 31-én megkapta megbízólevelét, VI. 7-én letette a hivatali esküt, VI. 11-én pedig darab szerint átvette az éremgyűjteményt, a kéziratokat pedig csak „általában". 3 Minthogy azonban Paur már IX. 20-án elfogadta a Széchenyi-család levéltárosi állását, a kéziratgyűjtemény ezúttal is gondozó nélkül maradt. Újabb három évig nem történt semmi. Hunfalvy 1861. VII. 2-án jelenti a kisgyűlésnek, hogy a kézirat-, oklevél- és éremtár kulcsa nála van, de felelősség nélkül vette át. Javasolja, kérjék fel Rómer Flóris bencés szerzetest, a jeles régészt, vállalja el a kéziratőri tisztet. 3 5 A kisgyűlés megválasztotta Rómert, aki a pannonhalmi főapát engedélyének megérkezése után átvette a gyűjteményt. Rómer 1869-ig látta el feladatát, ekkor Eötvös József elnöknek szóló levelében lemondott 48 Thoughts in the library "
