Domsa Károlyné, Fekete Gézáné, Kovács Mária (szerk.): Gondolatok a könyvtárban / Thoughts in the Library (A MTAK közleményei 30. Budapest, 1992)
KÖNYVTÁR ÉS KORSZERŰSÉG – LIBRARY AND MODERNITY
Marton János iratellátást, azáltal, hogy az állam kivonul, leépíti mégoly szerény támogatását is, amit azonban nem vesz át az embrionális piacgazdaság, különösen, mivel az alapkutatások finanszírozásához közvetlen érdeke nem is fűződik. Míg azonban a társadalomtudományok iránti igény számos területen fellendül, megerősödik, a természettudományokról ez korántsem mondható el. Az okkultizmus, a babona olyan özöne támadt fel sajtónkban és könyvkiadásunkban, hogy teljesen elvész benne a tudósok, sőt a józan ész hangja. A természettudományi szakirodalom megmentéséhez tehát állami beavatkozásra van szükség, mégpedig sürgősen. A kis természettudományi könyvtárak fenntartói még ha szívükön viselik is szakirodalmi ellátásuk ügyét, szinte tehetetlenek. Mivel nem nézhetnek „felfelé", nagyobb, egyensúlyban lévő könyvtárakra, kénytelenek önellátásra berendezkedni. Amire szükségük van, maguknak kell, kellene megvenni, mert senkire, semmilyen állományra, semmilyen folyóiratra nem számíthatnak bizton. Nemcsak a meglétre, a hozzáférésre sem. A könyvtárközi kölcsönzés honi fertőjében a máshonnan, más könyvtárból való cikkbeszerzés szerencsejáték szinten folyik. 7 A lelőhelyjegyzékek hibásak és elavultak, a könyvtárak szét vannak hordva, professzori fiókok mélyén lapulnak, laboratóriumi zugokban porosodnak, jószerivel az ott dolgozók se fémek hozzá, nemhogy a levélben érdeklődők. A könyvtárak többségében nincs könyvtáros szakember, többnyire a főnök titkárnőjére sózzák a „gondoskodást". Katalógus nincs, elhelyezési rend nincs, semmi sincs. A könyvtári megbízottaknak nem érdeke a szolgáltatás, még a saját igények beszerzése sem, hát még az idegen kérőké. Dívik a kérések elfektetése, a beszerzési nehézségekre való hivatkozás. Több egyetemen központosították a könyvtárközi kölcsönzést, a kérő tanszéknek a központi könyvtár illetékes részlegéhez kell fordulni a beszerzés eszközléséért folyamodva. Ezek többnyire egy másik központi könyvtárt keresnek meg, ahonnan ismét egy tanszékre megy a kérés, majd ugyanígy visszafelé - ha megvan a kért mű. Ha nincs, minden újra kezdődik, fokozatról fokozatra. Elképesztő bürokrácia, tehetetlenkedés folyik szolgáltatás helyett. Mit lehet tenni ilyen körülmények közt? Meg kell venni azt a pár folyóiratot, amely múlhatatlanul szükséges a szakma legismertebbjei közül. Ez a kényszer a nyomorszintű szegénység mellett is óriási pazarlást rejt. A vezető folyóiratok több tucatnyi mennyiségben is járnak, míg a széles középmezőnyben hatalmas foghíjak tátonganak. A legnagyobb előfizetéseket azonban nem a vezető nemzetközi folyóiratok érik el, hanem ki tudja miért olyan orosz és német folyóiratok, amelyeket a kiadó országokban is inkább csak írnak, semmint olvasnak. 2 Ennyit a beszerzési koncepciókról. Mivel a természettudományi szakirodalmi ellátás országos gond, megoldása is csak országos szinten képzelhető el. Ha valahol, hát itt van szükség a koncepciózus, egészben gondolkodó, általános szempontokat szem előtt tartó irányításra, 184 Thoughts in the library "
