Rejtő István: Mikszáthiáda. Cikkek, tanulmányok (A MTAK közleményei 29. Budapest, 1992)

Politika — közélet — újságírás

260 Visszatérve Solymosi Jánosné Farkas Gábornál tett második látogatása alkalmával a zsinagóga átkutatására vonatkozó kívánságára, a tiszaeszlári bíró nem érezte magát feljogosítottnak a kutatási parancs kiadására, és az elkeseredett anyát Jármy Jenő járási szolgabíróhoz küldte Vencsellőre. Solymosiné április 4-én beszélt Jármyval, előadta panaszát, s ekkor már határozottan a zsidókat gyanúsította. Kérte a körözést és Farkas felhatalmazását a templom átkutatására. Jármy szolgabíró az anya gyanúját nem találta hihetőnek, ezért igyekezett az asszonyt feltevésének alaptalanságáról meggyőzni. Megígérte, hogy az elvesztett leányt kerestetni fogja, illetve a körözést elrendeli. A hivatalos körözést ki is bocsátották, és majdnem ezzel egyidőben a helyi lapok is hírt adtak Solymosi Eszter eltűnéséről. A körözésnek és az újsághírnek semmi foganatja nem lett. A hivatalos közegekben tehát az első időszakban fel sem merült az a gondolat, hogy egy középkori előítélet alapján bárkit is gyanúsítsanak, és bárki ellen eljárást indítsanak. A környék antiszemita urai azonban mindent elkövettek, hogy ez a veszélyes tévhit egy pillanatra se kerüljön le a napirendről, ezért új taktikát választottak: tanút kell produkálni, akinek vallomása alapján megindulhat a szélesebb körű nyomozás és vizsgálat. A »vérbűn« kiagyalói Scharf József templomszolga Samu nevű négyéves fiát akarták tanuként felhasználni. Az a képtelen hír terjedt el a faluban, hogy a Samu gyerek kijelentette: »Behívta atyus a magyar lányt a templomba és elvágta a nyakát«. Solymosiné e hírrel ismét felkereste Jármy Jenő szolgabírót, és előadta a négyéves gyermeknek tulajdonított megjegyzést. Jármy, a felkavart kedélyek megnyugtatása céljából, levelet írt Farkasnak, megbízta, hogy az elterjedt híresztelések ügyében tartson vizsgálatot, és ennek eredményéről nyújtson be jelentést. Farkas Gábor a felhatalmazás alapján május 5-én kihallgatta Sós Andrásnét, akinek állítólag Samu elbeszélte a gyilkosság részleteit. Másnap, május 6-án Jármy személyesen is kiszállt Tiszaeszlárra, és pótkihallgatáson kifaggatta a tanúkat. A szolgabíró az elkészített jegyzőkönyvet még aznap eljuttatta a nyíregyházi királyi törvényszékhez. így a rejtélyes eset kiderítése az ügyészség kezébe került. Május 16-án vizsgálatot rendeltek el gyermekrablás, illetve gyermekgyilkosság gyanúja miatt. A vizsgálóbírói feladatkör ellátásával Bary Józsefet bízták meg, aki május 19én Egressy Nagy László királyi ügyész és Péczely Kálmán törvényszéki írnok kíséretében megjelent Tiszaeszláron. A vizsgálóbíró a községházára vitette a Scharf családot és több helybéli zsidót, majd megkezdte kihallgatásukat. Scharf Józsefet, valamint az újonnan választott saktert, Schwarz Salamont, elkülönítették, és a községház fogdájába zárták. Kihallgatták a négyéves Scharf Samut. A négyéves gyerek vallomása hamar meggyőzhette Baryt arról, hogy korára való tekintettel az általa elmondottak nem biztosíthatják egy nagyszabású per megindításának