Rejtő István: Mikszáthiáda. Cikkek, tanulmányok (A MTAK közleményei 29. Budapest, 1992)

A két alma mater

84 sorokkal búcsúzott Fábrytól: »A sírig tartó ragaszkodással és tisztelettel hálás tanítványa Mikszáth Kálmán^

1 A Mikszáth-szakirodalom a Szegedre való utazás előtti hónapokról kevés adattal rendelkezik: csak azt tudjuk, hogy életének legnehezebb korszakát élte, az anyagi gond és nélkülözés felőrölte erejét. Ezekből a Mikszáth számára elviselhetetlen hónapokról származik ez a levél. Arra sem volt ereje, hogy ígéretét teljesítse, az 1878 június végére elkészült Emlékkönyvbe egy hatodik gimnazistaként írt önképzőköri produktumát, az Egy Magyarokról elválhatatlan szív méltányos kitörései 1860-ban c. szatirikus versét nyomtatták ki az Emlékkönyvben. Neve így ugyan szerepelt az ünnepi kiadványban, de azzal hogy egy diákkori írását közölték, anélkül, hogy megemlítették volna a keletkezés idejét és körülményeit, Törs Kálmán többet ártott, mint használt Mikszáth írói hírnevének. Az 1878-ban a várossal és az iskolával tehát meghiúsult a találkozás. A következő lehetőségig újabb tizenöt évnek kellett eltelnie. Mikszáth ekkor már országos hírű író volt, a PH közkedvelt munkatársa, parlamenti képviselő. Az újabb látogatásnak is Fábry János volt a kezdeményezője. A meghívás felolvasás megtartására vonatkozott. Az első felkérő levél még 1892. dec. 19-én kerülhetett postára, a levél nem jutott el Mikszáth-hoz. Fábry a felkérést 1893. jan. 7-én megismételte, erre jan. 12-én írta meg Mikszáth a választ. A felkérést nagy örömmel fogadta, nagyon szívesen eleget is tenne a meghívásnak, de mint írta »betegen őrzöm a szobát máj bajomban már hetek óta, vártam a javulást (mert ezen szokott bajom néha gyorsan, néha hosszú hetek múlva múlik el)«. Arra kérte Fábryt, ha lehetséges február közepe után rendezzék meg a tervezett hangversenyt, amelynek keretében tartaná meg felolvasását.

2 Még kétszeri levélváltás során tisztázódott, hogy a Mikszáth kívánságára 1893 március elejére meghirdetett hangversenyt végül is ápr. 29-re tűzték ki.

3 Az időpont végleges kialakulása után a »Gömör-Kishont« 1893. ápr. 13án hírt közölt az estély műsoráról, a lap ápr. 20-i számában pedig a következő közlemény jelent meg: »Ritkán láttunk nagyobb, díszesebb, művészi erőkből művésziesen összeállított műsort, mint amilyet a f. hó 29-én tartandó hangversenyre a helybeli ág. hitv. evang. egyház a meghívókkal együtt e napokban szétküldözött. Az estély előre is a legélvezetesebbnek ígérkezik, olyan vonzó 1. Rejtő L: Mikszáth Kálmán a rimaszombati diák. 98 - 99.1., MKÖM 24. köt. 154-155.1. 2. Rejtő I.: I. m. 99-100. - MKÖM 25. köt. 46-47.1. 3. Ld. Rejtő L: I. m. 100-103.1. - MKÖM 25. köt. 47 - 49.1.