Rejtő István: Mikszáthiáda. Cikkek, tanulmányok (A MTAK közleményei 29. Budapest, 1992)

Politika — közélet — újságírás

354 lékversek (4. sz.), Degré Alajos: Visszaemlékezéseimből (7. sz.), Endrődi Sándor: Heine-versfordítása (5. sz.), Frankenburg Adolf: Visszaemlékezések (49. sz.), Mars, e néven Guirinius (szatíra, 1. sz.), Győry Vilmos: A rossz kutya (elb. 52. sz.), Horovitz Lipót: A hervadt rózsa története (elb. 1. sz.), Horváth Gyula: Alföldi képek (tárca, 2. sz.), Inczédy László: Dalok (vers, 3. sz.), Vallomás (vers, 5. sz.), Imrei Ferenc: A kis szórakozott (színb., 53. sz.), Jakab Ödön: Az adorjáni méhek (elb., 8. sz.), Komócsy József: Ajánlások a szerelem könyvéhez (vers. 50. sz.), Könyves Tóth Kálmán: A pártfegyelem áldozatai (rajz, 7. sz.), Latkóczy Mihály: Hópelyhek (tárca, 4. sz.), Ötvös Adolf: Népszerű bölcsészet (tárca, 51. sz.), Pásztói: Szegény Maris (vers, 1. sz.), Éjfélkor (vers, 8. sz.), Petelei István-. Jön (elb. 49. sz.), Prém József: A csipkéről (tárca, 3. sz.), Radó Antal: Várakozás (tárca, 3. sz.), Bartók Lajos kötetének ismertetése (5. sz.), Scossa Dezső: A gasztronómia és irodalom (tárca, 52. sz.), Reviczky Gyula: Jövendő évek (vers, 53. sz.), Szana Tamás: Láng Lajos (tárca, 53. sz.), Szász Károly: Két vers (50. sz.), P. Szathmáry Károly: A fejedelemné tilalma (elb., 4—6. sz.), Teleki Sándor: Petőfi emlék (tárca, 51. sz.), Tóth Béla: A Maud grófné cipellője (tárca, 2. sz.), Vajda János Jovanovics versének műfordítása (51. sz.), Váradi Antal: Emléksorok (vers, 2. sz.), Majd ha fagy (rajz, 4. sz.), Ne hidd (vers, 7. sz.). A szerkesztőség az 1883-as év második negyedévi előfizetési felhívásában a fentiekben felsorolt írók nevére hivatkozva kérte az előfizetések megújítását. De a következő hónapokban már nem tudták a korábbi számok színvonalát tartani. Még meg-megjelent néhány ismertebb és kedveltebb író verse vagy elbeszélése, de egyre inkább a harmad-negyedrangú írók műveivel töltötték meg a lapot, egyre jobban előtérbe kerültek az ún. ismeretterjesztő cikkek, az illusztrációk anyagának többségét a többi hazai képeslap, a Vasárnapi Újság, az Ország-Világ által is forrásként használt külföldi, leginkább német családi lapok képanyagából merítették. A felsorolt körülmények arra utalnak, hogy a hetilap nem rendelkezett kellő anyagi erővel. A beköszöntőben felsorakoztatott előkelő írói gárdából a többség nem vált rendszeres munkatárssá: Ábrányi Emil, ifj. Ábrányi Kornél, Csiky Gergely, Győry Vilmos, Komócsy József, Margitay Dezső, Petelei István, Teleki Sándor, Vajda János csak egy-egy alkalommal szerepelt a lapban, míg Beöthy Zsolt, Csernátony Lajos, Eötvös Károly, Gozsdu Elek, Kazár Emil, Láng Lajos, Pulszky Károly, Törs Kálmán tollából egyetlen névvel jelzett írás sem jelent meg 1883 őszéig... A jelek arra mutatnak, hogy Mikszáth is elkedvetlenedett a szerkesztéstől. Kezdetben a Mácsik, a nagyerejű c. regényen kívül néhány szignós, ill. névjelzés nélkül megjelentetett írása is napvilágot látott, és mint szerkesztő kedvvel olvasgatta a szerkesztői postát és közölte véleményét a Szerkesztői üzenetek rovatban. Az 1883-as év második felében csak egyetlen egy névvel jelzett