Rejtő István: Mikszáthiáda. Cikkek, tanulmányok (A MTAK közleményei 29. Budapest, 1992)

A két alma mater

88 rós csuszát mindamellett elkészítettem, hátha csak elfelejtette, gondoltam, de bizony az első gondolatom volt igaz. Beteg volt szegény, mégpedig nagybeteg. A másnapi orvosi konzílium megállapította, hogy már több napja tífuszban van. Később tűnt ki, midőn lassanként bevallogatta, hogy dacára nagy lázainak, mindig végigette a tiszteletére rendezett nagy ebédeket és vacsorákat, nehogy a jó magyar háziasszonyokat megsértse. Hanem meg is adta az árát. Olyan gyomorvérzést kapott, hogy napokig alig volt remény a felgyógyulásához. Már jól bent jártunk a júliusban, mikor annyira jobban lett, hogy szó lehetett arról, hogy elmenjünk a forró városból, valami üdülőhelyre.«

6 A Pesti Hírlap májusi számai — valószínűleg az író kérésére — egyetlen szóval sem említették, hogy beteg. Mikszáth betegsége azonban súlyosnak és hosszadalmasnak bizonyult, így a lap hamarosan kénytelen volt tájékoztatni az olvasókat: „A Pesti Hírlap" nagynevű munkatársa pár hét óta gyöngélkedik, így már jó ideje nem is fordult meg a szerkesztőségben .. ."

7 A Pesti Hírlap jún. 25-i száma már pontos tájékoztatást adott az író betegségéről: »Mikszáth Kálmánt a fővárosban sohasem szünetelő tífusz támadta meg. Komolyabb veszély ugyan nem fenyegeti, de azért betegsége súlyos természetű. «

8 A Pesti Hírlap júl. 6-i száma újabb részleteket közölt: »(Mikszáth Kálmán más pályára lép.) A múltkoriban már fölemlítettük, hogy Mikszáth Kálmán a „Pesti Hírlap" nagynevű munkatársa, a csillogó kedélyű író, súlyos beteg. A fővárosban folyton uralkodó tífusz döntötte ágyba és vonta el a munkától hosszabb időn át. Ma már Mikszáth túl van minden veszélyen, de azért 8-10 napig még nem kelhet föl, s aztán is lábadozó lesz még egy darabig. Erről írván, megemlékezünk Mikszáth Kálmán amaz elhatározásáról, hogy az írói pályáról lelép és más foglalkozás után lát, ha mindjárt rövid időre is. Ma délelőtt tudatta ezt egyik tisztelőjével, aki meglátogatta és akinek igen komolyan mondotta a következőket: „Tíz nap óta nem kaptam más táplálékot, mint tejet és azzal bíztat az orvosom, hogy a következő tíz napon át sem adnak semmi mást, csak tejet. Ilyen körülmények között kénytelen leszek az írósággal fölhagyni, s a sok tejivás után, ha majd fölkelek, elmegyek — szoptatós dajkának."«

9 Ezt a hírt a Fővárosi Lapok szerkesztősége is átvette és Vegyesek c. rovatában szó szerint 6. Mikszáth Kálmánná: Visszaemlékezései. Bp. 1957.235 - 236.1. 7. Mikszáth jegyzetei után. Bevezetés. Pesti Hírlap 1893. jún. 7.15. évf. 155. sz. 5.1. - Teljes szövegét ld. MKÖM 82. köt. 23 - 24. lapján 8. Pesti Hírlap jún. 25. 8.1. 9. Ld. I.h.6.1.