Rejtő István: Mikszáthiáda. Cikkek, tanulmányok (A MTAK közleményei 29. Budapest, 1992)

A két alma mater

81 ménnyel forgatta a Pesthy István-féle önképzőköri produktum szövegét és annak — legalábbis Mikszáth vonatkozásában — több részét átemelték nyomtatásban megjelent munkájukba. (A szövegeket ld. e kötet 75 — 78. lapján.) A két tanár írását haszonnal forgatta Várdai Béla is. 7. Perdöntő bizonyítékot szolgáltat viszont Pesthy István dolgozata Mikszáth önképzőköri tisztségeire és a körből való eltávolítására. Az idézett két iskolatörténeti munka felsorolja MK tisztségeit, de jellegénél fogva tapintatosan hallgat a kizárás okáról (ld. e kötet 55. és 56. lapjain). Várdai is felsorolja tisztségeit, majd megjegyzi: »1865. január 20-án hirtelen megszűnik tagja lenni a körnek« és okként megemlíti előző »kihágásait«, amit betetőzött a Brózik Titusz nevű társa számára elkészített dolgozat kipattant ügye (ld. e kötet 55. lapját). A Pesthy-féle dolgozat arra mutat, hogy a legtöbbet Várdai tudhatta meg, de amit írt, az nem pontos dátumszerűen sem, mert nem 1865., hanem 1866. január 20-án következett be a kizárás és nem Brózik Titusznak, hanem Folkusházy Sándornak készítette az inkriminált dolgozatot. (Ld. erről e kötet 55 — 56. lapjait.) Pesthy szövegéből Mikszáth önképzőköri tisztségeinek időpontjai is kirajzolódnak: 1863/64-es tanév VII. tanulóként tagja volt az önképzőkörnek. 1864/65-ös tanévben a VII. osztályt ismétlőként Mikszáth a kör aljegyzője és a Korány szerkesztője, a tanév folyamán még, 1865. márc. 11-ig a kör főjegyzője is lett, az első felfedett csínyje miatt márc. 11-én lemondott a főjegyzőségről. 1865/66-os tanévben Mikszáth a kör alkönyvtárosa lett egészen 1866. jan. 20-i körből való kizárásáig. 8. Egy kérdés maradt nyitott: kinek írta Mikszáth az önképzőkörből való kizárásához alapul szolgáló dolgozatot. Brózik Titusznak vagy Folkusházy Sándornak? Várdai Béla és nyomán Gyöngyösy László Brózik Titusz nevét említi meg ( ld. e kötet 52. és 53. lapján), és a későbbi irodalom is természetesen Brózik névre utal, ha e kérdéssel foglalkozik. Pesthy István pedig Folkusházy Sándor nevéhez köti az esetet, és mint forrásértékéről szólva hangsúlyoztuk, Pesthy az eredeti önképzőköri dokumentumokból merítette adatait. A kérdést bonyolítja, hogy mindkét név eredeti, mindkét név viselője Mikszáth egykorú iskolatársa volt. A selmeci líceum 1863/64-es tanévéről kiadott »Értesítés« szerint (ekkor járta Mikszáth előszőr a VII. osztályt) Folkusházy Sándor Turóc megyei Folkusháza illetőségű tanuló a VI. osztály diákja volt, míg Brózik Titusz