Rejtő István: Mikszáthiáda. Cikkek, tanulmányok (A MTAK közleményei 29. Budapest, 1992)
A két alma mater
76 vezérli az embert". A körben ezen kívül „Átellenben" cz. novellájával is fellépett, „melyben a tárgy fejlődése és befejezése jó, de a stylus nem tökéletes". Működése jutalma a kör bizalma lett, mely őt az 1864/65ik évben a főkönyvt. és pénztárosi állásra emelte. Mikszáth pedig mint aljegyző és a „Korány" szerkesztője kezdte meg az évet, midőn pedig Bosszágh János leköszönt a főjegyzőségről, a kör őt léptette elő e tisztségbe. Azonban e tisztséget nem sokáig tarthatta meg; március 4-én az elnök [Solcz Vilmos] szót emelt a kör előtt, hogy Mikszáth egyik tantársának, Brody Zsigmondnak egy dolgozatott [!] készített. Bródy ezt elfogadva be is adta a körbe „Hazámhoz" cím alatt. A kört kéri tehát, hogy Mikszáthot büntesse meg. Ki is mondták reája a jegyző könyvi megrovást. Erre ő márczius llén beadta a főjegyzői állásról szóló lemondását. Ez azonban még nem rettentette őt vissza attól, hogy hasonló tettet újra elkövessen. 1865ben Bothár Ede tagtársának dolgozatát javította át, a miért a kört [sic] őt ismét jegyző könyvileg megrótta. Mikszáth tehetségének méltánylása vehette rá a kör tagjait arra, hogy ezen sok megrovás mellett mégis midőn Zsivora Samu alkönyvtárosi állásáról lemondott, őt választották meg helyébe. Mint alkönyvtáros harmadszor is megpróbálkozott előbbeni csinnyének végre hajtásával; most Folkusházy Sándor dolgozatát javította át, a miért a kör őt harmadízben megrótta, midőn azonban ezenfelül a kört még sértegetni is kezdte, kirekesztették (Január 20. 1866). A jegyző könyv nagyon is megrovólag szól róla, midőn azt módja, hogy „ha csak tekintetbe vesszük azon számtalan esetet, mely e körben már néhány [szókimaradás] óta adta magát elő, ha mondom mindezekről leemeljük a múltak sötét fátyolát, ott ragyog neve mint a tény orgazdájáé, s mint tényezője e körben előfordult legtöbb visszaélésnek". Hogy mily munkás tagot vesztett el a kör benne, láthatjuk, ha tekintetbe vesszük azon működést, melyet három éven e körben kifejtett. A körnek azonban, minthogy belső békéje előbbre való volt, végre kellett hajtania, habár fájó szívvel is azon szigorú ítéletet; fájó szívvel, mert egy lelket vesztett el, oly lelket a kinek művei példákkul állhattak a tagok előtt. Ezen tagok között Hlavatsek tanár úr is ott volt. 1864/65ben mint V. osztálybeli tanuló iratkozott be előszőr. Működése azonban csak 65/66ban kezdődik, a mikor „Egy bajnok végszavai" cz. költeményével lépett fel, mely azonban, mint első kísérlet, nem volt sikerült. Sikerültebb bírálata, melyet Melna Gyula „Egy elszánt ugrás" cz. humorisztikus rajza felett tartott. Ekkor ugyanis „jól megfelelt tisztének". Még mielőtt Mikszáth működéséről nyújtanék egy kis képet, pár szóval megemlítem azon állapotokat, melyekbe a kör a belviszálykodások folytán sülyedt. Lábra kapott ezen korban a pártoskodás, mely minden békés intézkedések elfojtója. A pártoskodás előidézője a Timko és Mikszáth féle belső
