Rejtő István: Mikszáthiáda. Cikkek, tanulmányok (A MTAK közleményei 29. Budapest, 1992)

A két alma mater

MIKSZÁTH A SELMECBÁNYÁI FŐGIMNÁZIUM DIÁKJA Mikszáth 1863 nyarán befejezte a rimaszombati egyesült protestáns gimnáziumban a VI. osztályt. Minthogy ez a szülőföldhöz viszonylag közel eső iskola csupán algimnázium volt, a felső két osztályt máshol kellett elvégeznie.

1 A család választása a Selmecbányái ágoston hitvallású kerületi líceumra esett. Az 1863/64-es tanévben Mikszáth a selmeci gimnázium VII. osztályának tanulója volt, ott is érettségizett 1866 nyarán. Az itt töltött három év élményeit és hangulatát leghívebben MK elbeszélései őrizték meg: emlékeiről szól a Garibaldi butéliái és A csodálatos gomba c. elbeszélésében, mindkettő 1874-ből származik.

2 A selmeci hangulat és táj elevenedik meg az 1877-ben keletkezett Az arany kisasszony c. elbeszélésében.

3 A városhoz fűződő emlékek tűnnek elő az 1882-ben keletkezett A Petőfi-legenda Selmecen c. visszaemlékezésében.

4 Minden szálával Selmechez kötődik a jelen elbeszélés összes helyzete és helyszíne. (Éppen azért — mint az alábbi fejtegetésből majd kitűnik -, mivel a selmeci évek életrajzi vonatkozásai az eddigi kutatásban eléggé háttérbe szorultak, a jelen elbeszélés motívumainak korábbi és későbbi felbukkanására a Tárgyi magyarázatokban térünk ki részletesebben.) Majd hat év múlva, 1898ban Az eladó birtok c. kisregényében ismét a selmeci tájhoz fordul.

5 Az évtized során vissza-visszatérő emlékek tehát egyértelműen arra utalnak, hogy a város és lakosai mély, maradandó nyomokat véstek az író emlékezetébe. A szakirodalom azonban nem sokat foglalkozott a selmeci évekkel, sőt a maga eszközeivel akarva nem akarva homályt és bizonytalanságot idézett elő. Várdai Béla a még Mikszáth életében megírt és az 1910-es jubileumra megjelentetett könyvében.

6 »A selmeci diák« címmel külön fejezetet szentel 1. Mikszáth Kálmán rimaszombati éveiről Id. Rejtő István: Mikszáth Kálmán, a rimaszombati diák. Bp. 1959. 107.1. 2. ld. MKÖM 28. köt. 21-44.1., Bisztray Gyula jegyzetei a 230 - 254. lapokon olvashatók 3. MKÖM 32. köt. 7-37.1., Bisztray Gyula jegyzetei a 229 - 243.1. 4. MKÖM 63. köt. 103-107.1., Bisztray Gyula jegyzetei a 337 - 341.1. 5. MKÖM 5. köt. 6. Mikszáth Kálmán. Bp. 1910.