Rejtő István: Mikszáthiáda. Cikkek, tanulmányok (A MTAK közleményei 29. Budapest, 1992)
A két alma mater
41 tek. 4 4 A feljegyzések még arról tudósítanak, hogy az önképzőkör elnöke 1859től 1869-ig Terray Károly volt 4 5 Bár az önképzőkör működéséről a máig megőrzött két Emlékkönyvé)n kívül közelebbi adatok nem maradtak fenn, néhány közvetett adat segítségével valamelyest mégis rekonstruálhatjuk légkörét. Három oldalról közelíthetjük meg e célkitűzést: 1. Az önképzőkör vezetőjének, Terray Károly irodalmi eszményképének körvonalazásával; 2. A magyar irodalom írásbeli feladványai korabeli módszertanának bemutatásával és 3. A történelmet tanító Baksay István történelem-pedagógiai elveinek felvillantásával. 1. Terray Károly - mint az előző fejezetben bemutatott életrajzi vázlatból kitűnt — filozófiai tevékenységével vett részt a reformkor szellemi mozgalmaiban. De néhány mozzanat arra is utal, hogy filozófiai érdeklődésének kibontakozása előtt irodalmi törekvések fűtötték. Az Athenaeum 1838. október 25én megjelent 34. száma egy epigrammát közölt tőle. Címe: Kölcsey felett. A szövege a következő: Kis Cseke! nagyszerű emlékét örökíteni pótló Sirkövet ah! ne emelj Kölcsey' hantja felett. Sírköve a' haza lesz, míg a' magyar él, halad, érez. És emlékiratot vés örök érdeme rá. — Az epigrammát korántsem tekinthetjük első próbálkozásnak, alig két hónappal megjelenése után Erdélyi Jánosnak egy zsebkönyv próbálkozásáról beszámoló levelére válaszolva Terray a következőket írja: „... apróbb darabjaimat ismered, illyenek nagy számmal hevernek nálam, ha használhatjátok, készen állanak". 4 6 Az Athenaeumban megjelent epigramma hősválasztására is fényt deríthetnek Terray fennmaradt levelei. Ilyen mondatok olvashatók: „Kölcsey felett már kezdtem, írni: hova iktatta Schedel az ő életrajzát? Szükségem volna rá.. ." 4 7 A zsebkönyvbe „a Kölcsey feletti gondolataimat sze44. Emlékkönyv a rimaszombati egyesült protestáns gimnázium negyedszázados fennállásának emlékéül. Bp. 1878. 27.1. 45. Uo.28.1. 46. Rozsnyó, 1838. dec. 15 — Ez a levél és a továbbiakban bemutatásra kerülő levelek. T. Erdélyi Ilona birtokában levő Erdélyi János Levéltárban találhatók. A kéziratokba való betekintést és felhasználásuk lehetőségét ezúttal is hálásan köszönöm. 47. Rozsnyó, 1838. dec. 15.
