Rejtő István: Mikszáthiáda. Cikkek, tanulmányok (A MTAK közleményei 29. Budapest, 1992)

Politika — közélet — újságírás

319 írta a tárcáit a székelyek földjéről, hadd ismerjék meg ezt a mi elhagyott, magára maradt népünket minél többen. Nemrégiben »Frivol akta«, »Brezói ludak« stb. cím alatt egy kis gyémántkiadású kötet jelent volt meg a Révay testvérek bizományában. Ehhez a kötethez záradékképpen Törs Kálmán írt a Mikszáth életrajzhoz néhány adatot. Jellemzésül ideiktatunk azokból néhányat." Ezt követően a cikk írója három hasábon összegzi Törs esszéjét. „Budapest előkelő világa: — fejeződik be a tárca — arisztokraták, főpapok, országgyűlési képviselők, az írók, művészek pártkülönbség nélkül, nagy örömmel fogadták a hírt, hogy Mikszáthot az ilyefalvi választókerület szándékozik beküldeni a parlamentbe. Mikor azt a jó hírt meghallották, nem volt ott párttekintet többé: mamelukok, szélsőbaloldaliak, egyesült ellenzékiek csoportosan lepték körül, s össze-vissza ölelgették: — Valahára! — mondták. — Itt van a helyed az ország törvényhozói között. Hogy ott lesz-e, azt én nem tudom, de nem is firtatom, lévén ez a hely a nempolitikának szánva ..." A Székely Nemzet meleg hangú tárcájára a kolozsvári Ellenzék újabb rosszmájú megjegyzéssel reagált, és egy újabb függetlenségi párti ellenjelölt, most már íróember fellépését helyezte kilátásba. A rövid glossza, amely május 31-én jelent meg a következőképpen hangzik: „Az ellenzék e pillanatban még jelölt nélkül áll. A kormánypárt jelöltje Mikszáth Kálmán, kit Nagy Károly erőszakol a kerületre, és aki még mindig nem tudta azt a népszerűséget megnyerni, amely még a Pótsa főispánnak központilag kiutalt 25.000 Ft mellett is szükséges, ha ott képviselő akar lenni. Az ellenzéknek mindenáron lesz jelöltje, s ha Benedek Eleket, az Erdővidékről származott kiváló írót az ellenzék oda megnyerheti, a Mikszáth mandátuma a legnagyobb mértékben kétessé lesz téve." így zajlott az egykorú hírlapi szócsata. Ide kívánkozik egy későbbi, Mikszáth megválasztását követő időből származó szatirikus reflexió is. 1888 májusának végén jelent meg önállóan „Nemíró" szignóval és „A nem igen tisztelt Házból" címmel egy verses paskvillus. A művecskének álnév mögé rejtőzött szerzője a függetlenségi párti Meszlényi Lajos volt, ki — mint az alcímben jelezte — „szabadon Mikszáth Kálmán után" élesen csipkelődő hangot szólt írónk politikai karrierjéről. Allúzióként azt is megemlítette, hogy Mikszáth már korábban - feltehetően 1881-ben — szeretett volna függetlenségi párti képviselő lenni, de akkor az ellenzék korifeusai nem tartották rá igényt. Viszont 1887-ben Mikszáth Kálmán Tisza Kálmán és a pártkassza segítségével megszerezte az ilyefalvi mandátumot. A pamflet a műfajhoz illően szólt a korteskedés fordulatairól, majd a mikszáthi