Rejtő István: Mikszáthiáda. Cikkek, tanulmányok (A MTAK közleményei 29. Budapest, 1992)

Politika — közélet — újságírás

309 A két szöveg összecsengéséből megállapítható, hogy Mikszáth Kálmánné a visszaemlékezés megírásakor minden bizonnyal elolvasta vagy újra olvasta Mikszáth Kálmán Király Aladárnak 1910 januárjában írott levelét is. A választás módozatáról tehát autentikus források állnak rendelkezésünkre, de arról egyik dokumentum sem szól, hogy miként jutott Mikszáth az erdélyi kerületben való fellépés gondolatához, volt-e valami előzménye az ilyefalvi jelölőgyűlés valóban ritkaság számba menő gesztusának. Ezekre a nyitott kérdésekre próbál választ adni a jelen fejtegetés. Gondolatmenetéhez és adataihoz a textológiai feltáró munka adott matériát, segített rekonstruálni a választást megelőző két év különböző mozzanatait. I. Mikszáth Kálmán pályája kezdetétől az 1885-ös év derekáig csak annyiban foglalkozott Erdéllyel vagy erdélyi kérdéssel, amennyiben általános témái ezt megkövetelték. A t. Házból c. karcolataiban el-elejtett egy-egy csípős megjegyzést az erdélyi képviselők rovására, de mindez az illető pártállásától, illetőleg a képviselt kerülettől függetlenül került a tollára. Szépirodalmi alkotásaiban, elbeszéléseiben is csak ritkán merültek fel erdélyi származású alakok, maga az erdélyi vidék pedig természetszerűleg kiesett látóköréből. Az erdélyi táj először a lovagvárak regéiben merült fel: 1885. február 1-én a Magyar Ifjúságban megjelentetett Csicsóvár c. történetben a Dés környékén levő várhoz fűződő történetet elevenítette fel, 1885. augusztus elején pedig a Brassó környékén levő Kőhalom várának történetéből villantott fel epizódokat.

6 Az közismert, hogy Mikszáth vártörténeteit különböző történelmi feldolgozások, esetenként forráskiadványok alapján írta, igen kevés azoknak a történeteinek száma, amelyen átsugárzik a személyes látogatás élménye.

7 A Székelyföldről írt első Mikszáth cikk 1885. június 5-én jelent meg a Pesti Hírlap hasábjain, Akik nem zúgolódnak címmel. A sepsiszentgyörgyi reáliskola érdekében a Székely Nemzet hasábjain közzétett felhívással foglalkozott Mikszáth ebben a cikkében, meleg hangon kommentálva a kezdeményezést.

8 A cikkből kitűnik, hogy úgy tolmácsolta 6. Ld MKÖM 36. köt. 49-52., illetőleg 155-157. lapokon, jegyzetek a 267 - 268 és a 323 - 324. lapokon. 7. Ld. MKÖM 35. kötetben A vártörténetek keletkezéséről szóló bevezető fejtegetéseket a 277 - 281 lapokon, továbbá a MKÖM 40. köt. bevezető jegyzetét a lovagvárak kötet kiadásának előzményeiről a 149-155 lapokon. 8. MKÖM 70. köt. 65 - 68 lapok és a hozzá fűzött jegyzetek a 267 -268 lapokon.